BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nőtt a magyarok háborútól való félelme

Egyre javul a rendszerváltás megítélése. Különösen a felsőfokú végzettségűek és a 30-39 évesek növekvő része vélekedik úgy, hogy elvárásai nagyjából-egészéből teljesültek. A GfK Piackutató Intézet legutóbbi, 2003. évi életstílus-felmérése alapján a 15 éves és idősebb felnőtt lakosság 26 százaléka ítéli meg pozitívan a rendszerváltást, ami közel háromszorosa az 1992-es 9 százaléknak.

A rendszerváltással többé-kevésbé elégedettek aránya közel áll ahhoz a 31 százalékhoz, amely egy 1991-es GfK-felmérés szerint bizalommal tekintett a jövőbe. Most életszínvonalával a válaszadók 26 százaléka elégedett, szemben az 1991. évi 22 százalékkal. Érdekes, hogy az anyagi körülményekkel való elégedettség szintje az alacsonyabb társadalmi státusok felé haladva, ha kis mértékben is, de növekszik. Leginkább elégedetlenek a legfiatalabbak, majd a megkérdezettek éveinek számával együtt kis mértékben növekszik az elégedettség.

A fogyasztói társadalom kialakulását jelzi, hogy napjainkra létre jött négy, jól körülhatárolható csoport. A magyar fogyasztók legnagyobb része, 41 százaléka a kényelmes kategóriába sorolható. Beosztó-tudatosnak nevezhető további 21 százalék, és ugyanekkora a könnyelmű-hedonisták részaránya is. A márkaszkeptikusok a 15 éves és idősebb lakosság 17 százalékát képviselik.

Az EU-csatlakozással kapcsolatos elvárások között a gazdasági szempontok dominálnak. A válaszadók 87 százaléka gondolja azt, hogy belépésünk után növekedni fognak az árak. 85 százalék azok aránya, akik az utazás, tanulás és a munkavállalás során nagyobb szabadságra és több lehetőségre számítanak. Gazdasági növekedésben bízik 63 százalék, az Unió belső piacának kedvező hatásában a magyarországi árukínálatra 62 százalék. Békét és politikai stabilitást vár 61 százalék, de ugyanennyien vélik úgy, hogy majd a nagyobb tagországok döntenek helyettünk.

Miközben az EU-csatlakozás politikai hatásait eléggé alulértékelik a megkérdezettek, a közérzetet befolyásoló félelmek, fenyegetések között a háborút említik legtöbben, a válaszadók 73 százaléka. Utána jön a partner vagy gyermek betegsége, balesete és a szegénység 70-70 százalékos említéssel.

Ezzel szemben az első ilyen GfK-felmérés szerint 1989-ben legtöbben a környezet megsemmisítésétől féltek (70), a partner elvesztésétől, illetve a partner vagy a gyermekük betegségétől (65-65), továbbá a háborútól (64 százalék). A fogyasztási kultúra érdekes jellemzője a fogékonyság az újdonságokra, új termékekre. A válaszadók 34 százalékát képviselik, akik érdeklődnek az új irányzatok és fejlesztések iránt, s feltétlenül kipróbálják az új dolgokat, - számarányuk azonban némileg csökkentő tendenciát mutat. Szintén a válaszadók 34 százaléka mondja azt, hogy nem érdeklik az újdonságok, inkább a kipróbált, jól bevált dolgokhoz ragaszkodnak, - itt a tendencia növekszik.

További 32 százalék nem érdeklődik kimondottan az új termékek és fejlesztések iránt, hagyja, hogy mások próbálják ki az újdonságokat.

A fentebb említett fogyasztói attitűd-csoportok közül a kényelmes (41 százalék) ott vásárolja meg az élelmiszert, ahol az számára a legkönnyebb, de ettől a magatartástól árengedménnyel el lehet téríteni. Az átlagosnál nagyobb arányban tartoznak ide a magas jövedelműek, legalább középfokú végzettségűek és budapestiek.

A 21 százaléknyi beosztó-tudatos fogyasztó eredeti vásárlási szándékát már nehezen lehet megváltoztatni. A boltban legtöbbször azt veszi meg, amit már otthon előre eldönt. Általában megtervezi a családi költségvetést. Számára az árengedményes akció nagy vonzerő, és hajlandó utánajárni az olcsóbb terméknek. A csoport fele 50 évesnél idősebb, háromnegyed részének iskolai végzettsége pedig szakmunkásképző vagy annál kevesebb.

Szintén 21 százalék a könnyelmű-hedonista típus aránya. Hisz a márkák megkülönböztető erejében, és véleménye szerint a neves márkák magasabb ára magasabb minőséggel párosul. A vásárlás során gyakran dönt pillanatnyi hangulata szerint: hajlamos az impulzus-vásárlásra.

Az árengedmények úgy hatnak rá, hogy szeretne márkás, jó minőségű termékhez jutányos áron jutni.

Ez a legfiatalabb átlagéletkorú csoport. Tagjainak közel fele 30 évesnél fiatalabb.

A márkaszkeptikusok aránya 17 százalék, s kimondottan az idősebb korosztályt képviselik. A csoport tagjainak kétharmada 50 évesnél idősebb. Felfogásuk szerint a neves márkák minősége nem jobb a többi termékénél. Rájuk jellemző legkevésbé a márkahűség. Ők is előre tervezik vásárlásaikat. Konzervatívak, ragaszkodnak a bevált, megszokott dolgokhoz, az újdonságok hidegen hagyják őket. Iskolai végzettség szerint 44 százalékuk legfeljebb nyolc általánost végzett.

A fogyasztói társadalom további jellemzője a sok reklám, illetve a hozzá való viszony. Mindössze a válaszadók 20 százaléka utasítja el a reklámokat. A többség beállítódása pozitív. Nagy része tartózkodó, kisebb része informálódásra használja a hirdetéseket, és egy csoport kifejezetten támogató.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.