Osztozkodás az uniós posztokon

Két tárca nélküli miniszteri szék sorsa is bizonytalan jelenleg a kormányban: Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős miniszter legkésőbb a júniusi EP-választások után távozik a kormányból, hiszen az MSZP-lista harmadik helyével biztos befutónak számít.

Ugyanakkor Juhász Endre EU-koordinációs miniszter tisztségével kapcsolatban már annak létrehozatalakor is felmerült, meg kell vizsgálni, szükséges-e a poszt csatlakozás utáni fenntartása. Juhász emellett a biztosi tisztségre esélyesként számon tartott jelöltek egyike, így jelenlegi posztja fenntartásától függetlenül is elképzelhető, hogy Brüsszelben folytatja pályafutását. Információink szerint a két miniszteri szék további sorsa, az egyik pozíció SZDSZ-nek való esetleges átadása is azokon a megbeszéléseken dőlhet el, melyek első fordulójára már sor került a kormánypártok között.

A kormánynak egy uniós biztosi, két bírói, egy számvevőszéki, valamint egy főigazgatói, illetve főigazgató-helyettesi tisztségre kell megtalálnia az alkalmas személyeket. Igazán sürgős feladatnak csak a biztosjelölés számít, az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi több ízben is jelezte a csatlakozó államoknak, hogy a jelöléseket e hét végéig várná a kormányoktól. A felkérésnek eddig szinte minden tagállam eleget tett, Ciprus és Szlovákia jár még Magyarországhoz hasonló cipőben. Kovács László külügyminiszter tegnap Brüsszelben ígéretet tett az eheti bejelentésre.

Bár nem szükséges, mindkét kormánypártban többen úgy vélik, célszerű lenne, ha csomagban tudnának megállapodni a jelöltekről. A legnagyobb súlya a biztosi tisztségnek van: ez az a pozíció, mely egyértelműen politikai posztnak minősül, noha egyelőre korántsem biztos, hogy pártpolitikai jelölt kapja. Az eddig felvetődött személyeket, így Juhász Endrét, Balázs Péter brüsszeli nagykövetet, illetve akár Fazakas Szabolcs volt ipari minisztert a szabad demokraták információink szerint szakmailag elfogadnák ugyan, de mindhármójukra mint szocialista jelöltekre tekintenek. A biztosi tisztségre egyébiránt Lotz Károly személyében lenne alkalmas SZDSZ-es jelölt, de azzal a lehetőséggel, hogy e tekintetben a kisebbik kormánypárt kapna elsőbbséget, nem számolnak érdemben a liberálisok. Tény ugyanakkor, hogy a jelenlegi Európai Bizottság mandátuma az ősszel lejár, az új testületbe pedig akár új személyt is jelölhet a kormány. Bár Romano Prodi kifejezetten kérte, és szakmailag mindenképpen indokolt lenne, hogy a jelenlegi jelölt folytathassa a munkát az új testületben is, a kormánypártoknak e tekintetben is döntést kell hozniuk.

Információink szerint a kisebbik kormánypárt múlt heti ügyvivői ülésén egyértelműen megfogalmazódott: szükség van arra, hogy az SZDSZ az uniós csatlakozásnak abban a vonatkozásban is politikai haszonélvezője legyen, hogy bír egy a szövetségi ügyekben prominens tisztségben feltűnő személlyel. Tény azonban, hogy ilyen tisztségként szinte kizárólag az EU-s tárca nélküli poszt jöhet szóba: a bírák és a számvevő (ez utóbbi tisztségre jelöltként tartják számon Kovács Árpád ÁSZ-elnököt) egyértelműen szakmai poszt, a főigazgatók pedig szintén köztisztviselőnek minősülnek, és általában ilyen múlttal is bírnak. Elképzelhető ugyanakkor akár a Nemzeti Fejlesztési Hivatal egyfajta átalakítása is, bár erre - különösen a szervezet többszöri közelmúltbeli átstrukturálása miatt - inkább csak elvi lehetőségként tekintenek. Kérdéses továbbá az is, hogy a pártok közötti alkufolyamatban mennyit ér az esélyegyenlőségi miniszteri tisztség, melyet bár több szempontból is bukott hivatalnak tekintenek, felszámolása a kormány számára politikailag nehezen lenne megengedhető. A biztos személyétől függően kérdéses lehet az uniós tagság után jelentősen felértékelődő brüsszeli nagyköveti tisztség sorsa is: ha ugyanis Balázs Péter lesz a biztos, dönteni kell utódáról.