Több munka, nagyobb növekedés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az idén az ünnepnapok nagy része hétvégére esik. Ez, valamint a szökőév is növeli a munkanapok számát, amely így öttel haladja meg az előző évit. Ez minden bizonnyal kihat a gazdasági teljesítményre is, hiszen kevesebb leállást jelent. Figyelembe véve azt is, hogy tavaly több esetben szombaton pótolták az ünnepnapok és a hét vége közé szorult péntekeket (és ez biztosan nem számított teljes értékű munkanapnak), a munkanaphatás elméletileg akár 2,5-3 százalékpontos változást is eredményezhet a növekedésben, vagyis 2004-ben igen látványosan mozdulna el a magyar gazdaság a konjunktúraciklus aljáról.
Természetesen ilyen mértékű hatás csak korlátlan kereslet mellett képzelhető el, míg teljesen merevnél a munkanapok számának változása nem okozna változást a növekedés-
ben. Az igazság valahol a két véglet között lehet - mondja Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. A ha-
tást egyébként is gyengíthe-
ti az a tény, hogy több multi-
nacionális vállalat is figyelmen kívül szokta hagyni az ünnepnapokat, és pótlékok fejében dolgoztatnak, ami "tompítja" a fenti jelenség által okozott
hektikusságot. Éppen ezért Forián Szabó nem számít nagyon látványos hatásra, ugyanakkor úgy véli, hogy a több munkanap valamelyest emeli majd a Központi Statisztikai Hivatal által mért GDP-növekedési számot.
A Magyar Nemzeti Bank tapasztalatai szerint a hazai GDP-szint éves indexe nem volt érzékeny erre a múltban, mert az effektív, munkaórában vett kiesés nem feltétlenül arányos a hivatalos munkanapszám-változással (szabadságolások, folyamatos termelésű cégek stb.) - nyilatkozta lapunknak Ferenczi Barnabás, az MNB osztályvezetője. Ugyanakor öt nap többlet a múltban tapasztalt ingadozást meghaladja, ezért e kérdést az MNB szakemberei is figyelemmel kísérik.
A 2004. évi naptár sajátosságai kedvező környezetet teremtenek ahhoz, hogy a szakszervezetek a heti munkaidő és az éves munkaidőalap csökkentése mellett érveljenek - nyilatkozta a Világgazdaságnak Wittich Tamás. A Magyarországi Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke elmondta: fenntartják azt a célkitűzésüket, hogy legkésőbb 2006. január 1-jétől 38 órára csökkenjen a heti munkaidő. Időszerű elkezdeni a konkrét tárgyalásokat - tette hozzá -, hiszen bár a kormányzat részéről mutatkozik fogadókészség, érdemben ez ideig semmi nem történt. Az éves munkaidőalap mérséklése Wittich Tamás szerint a fizetett munkaszüneti napok csökkentésével érhető el, ezért tovább szorgalmazzák, hogy a szenteste is bekerüljön ebbe a körbe. A szakszervezeti vezető ennek érdekében aktívabb fellépést vár a kormányzattól, s reméli, hogy a munkáltatók is feladják elutasító álláspontjukat.


