Az idén az ünnepnapok nagy része hétvégére esik. Ez, valamint a szökőév is növeli a munkanapok számát, amely így öttel haladja meg az előző évit. Ez minden bizonnyal kihat a gazdasági teljesítményre is, hiszen kevesebb leállást jelent. Figyelembe véve azt is, hogy tavaly több esetben szombaton pótolták az ünnepnapok és a hét vége közé szorult péntekeket (és ez biztosan nem számított teljes értékű munkanapnak), a munkanaphatás elméletileg akár 2,5-3 százalékpontos változást is eredményezhet a növekedésben, vagyis 2004-ben igen látványosan mozdulna el a magyar gazdaság a konjunktúraciklus aljáról.
Természetesen ilyen mértékű hatás csak korlátlan kereslet mellett képzelhető el, míg teljesen merevnél a munkanapok számának változása nem okozna változást a növekedés-
ben. Az igazság valahol a két véglet között lehet - mondja Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. A ha-
tást egyébként is gyengíthe-
ti az a tény, hogy több multi-
nacionális vállalat is figyelmen kívül szokta hagyni az ünnepnapokat, és pótlékok fejében dolgoztatnak, ami "tompítja" a fenti jelenség által okozott
hektikusságot. Éppen ezért Forián Szabó nem számít nagyon látványos hatásra, ugyanakkor úgy véli, hogy a több munkanap valamelyest emeli majd a Központi Statisztikai Hivatal által mért GDP-növekedési számot.
A Magyar Nemzeti Bank tapasztalatai szerint a hazai GDP-szint éves indexe nem volt érzékeny erre a múltban, mert az effektív, munkaórában vett kiesés nem feltétlenül arányos a hivatalos munkanapszám-változással (szabadságolások, folyamatos termelésű cégek stb.) - nyilatkozta lapunknak Ferenczi Barnabás, az MNB osztályvezetője. Ugyanakor öt nap többlet a múltban tapasztalt ingadozást meghaladja, ezért e kérdést az MNB szakemberei is figyelemmel kísérik.
A 2004. évi naptár sajátosságai kedvező környezetet teremtenek ahhoz, hogy a szakszervezetek a heti munkaidő és az éves munkaidőalap csökkentése mellett érveljenek - nyilatkozta a Világgazdaságnak Wittich Tamás. A Magyarországi Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke elmondta: fenntartják azt a célkitűzésüket, hogy legkésőbb 2006. január 1-jétől 38 órára csökkenjen a heti munkaidő. Időszerű elkezdeni a konkrét tárgyalásokat - tette hozzá -, hiszen bár a kormányzat részéről mutatkozik fogadókészség, érdemben ez ideig semmi nem történt. Az éves munkaidőalap mérséklése Wittich Tamás szerint a fizetett munkaszüneti napok csökkentésével érhető el, ezért tovább szorgalmazzák, hogy a szenteste is bekerüljön ebbe a körbe. A szakszervezeti vezető ennek érdekében aktívabb fellépést vár a kormányzattól, s reméli, hogy a munkáltatók is feladják elutasító álláspontjukat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.