Tokaj és körzete már önállóan tervez

Ettől az évtől kezdve Tokaj és a körülötte levő tíz település önállóan tervezheti jövőjét. Ez nem jelent ugyan forradalmi változást Tokaj és kistérsége számára, mert a térség már a 80-as évek közepétől együtt fejlődött. Ám mégiscsak fontos, hogy a leválással az új települési körzet önállóan kaphat a területfejlesztésre elkülönített forrásokból, és saját tervei szerint pályázhat az EU-s alapokra - mondta Halmai Gyula, az észak-magyarországi régió egyik koordinátora. Hozzátette azt is: nem véletlen, hogy a legtöbb új kistérség - szám szerint négy - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vált le korábbi kistérségéről.

Bár még a Központi Statisztikai Hivatal új besorolása nem készült el, Halmai Gyula hangsúlyozta: valószínű, hogy viszonylagos jó adottságaik ellenére is a kiemelten támogatott, munkaerő-piaci szempontból hátrányos térségek közé sorolják őket.

Tokaj-Hegyalja ezt megelőzően a harminckét település alkotta szerencsi kistérséghez tartozott. Tokaj járásközpont volt 1952-ig, tehát régen is a települések és a megye közötti összetartozó területi egység központjának számított. Halmai Gyula elmondta: a település életében két, viszonylag nagy ugrás figyelhető meg. A várossá válás után, 1986-ban a település vezetői, illetve testülete jelentős infrastrukturális beruházásokat indítottak el. Majer János, az akkori tanácselnök ma is a város polgármestere. Újabb lökést akkor kapott a település, amikor a hegyaljai borvidék centruma 2001-ben megkapta a világörökség státust.

Az elmúlt évek jelentős fejlődése eredményeképpen szinte egyértelmű volt, hogy Szerencsről leválva jobb paraméterekkel bírhatnak a további beruházásokhoz. A tavalyi kistérségi felülvizsgálat során nem is volt szükség különösebb lobbizásra ahhoz, hogy Tokaj körzetében önálló kistérség alakuljon. A tokaji székhellyel létrejött új kistérség tizenegy településből áll. A települések gazdaságilag, közigazgatásilag és közlekedési kapcsolatukat tekintve is szervesen összetartozó egységet alkotnak. Egyébként az önálló kistérséggé alakulásról alapvetően a helyi képviselő-testületek döntöttek - tette hozzá a régiókoordinátor. Kiemelte: elsősorban a hazai területfejlesztési és az uniós pályázatokra koncentrálnak. Kézenfekvő, hogy a fő kitörési pont a turizmus, a szőlő, a bor. Az elkövetkező hetek, hónapok feladata, hogy megteremtsék együttműködésük kereteit, kialakítsák közös fejlesztési elképzeléseiket.