Aggasztó a munkanélküliség
Bátonyterenye és térsége a munkanélküliségi ráta alapján az ország kritikus térületei közé tartozik. Az elmúlt évben a város helyzete tovább romlott, hiszen a környék legnagyobb textilipari üzemében csaknem 100 fő veszítette el állását. Az itt élők közül sokan ingáznak a fővárosba és a megyeszékhelyre.
Az elmúlt év végén 182 fővel több állástalant tartottak nyilván, mint 12 hónappal korábban. A térségi regisztrált munkanélküliek száma az utóbbi években 2 ezer fő körül ingadozott, ebből ezren a városban élnek. A munkanélküliek száma jelenleg 2326, ami 268 fővel haladja meg az egy évvel korábbit - tudtuk meg a megyei munkaügyi központban.
A munkanélküliségi ráta közel 20 százalékos, ami a megyében a második legmagasabb. A Bátonyterenyén élő álláskeresők száma 1240 fő volt januárban, szinte ugyanannyi, mint 12 hónappal korábban. A munkanélküliség szezonális növekedése novemberben kezdődött: a létszám három hónap alatt 505 fővel nőtt. Ennek hátterében a szokásos szezonális hatáson túl a közhasznú és közmunkáról visszatérők nagy száma, illetve a Pásztón megvalósított, de a bátonyterenyei körzetben élőket is érintő létszámleépítés áll.
A pályakezdő munkanélküliek száma 107 és 154 között változott 2004-ben, január végén 143 fő szerepelt e csoportban, ami 16 fővel többet jelent az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek másik sajátos csoportját a tartósan állástalanok alkotják. A januári zárónapon 586-an egy évnél régebben szerepeltek a kirendeltség nyilvántartásában. Ők ugyanannyian voltak, mint az előző év hasonló időszakában.
A munkanélküli-réteg öszszetételére jellemző, hogy a fizikai foglalkozásúak, az alacsony iskolai végzettségűek, a szakmunkások és a nők aránya meghaladja a megyei átlagot. Az életkor szerinti csoportban a 45 éven felüliek aránya januárban 33,4 százalék volt, ami szintén magasabb az átlagosnál. A tartósan munkanélküliek nagy száma miatt a jövedelempótló támogatásban és a rendszeres szociális segélyben részesülők együttes száma 1,4-szerese a munka nélküli ellátottak számának.
A térségben a munkaerő összetétele sem kedvező, mivel az elavult szakmájú, idősebb korcsoportba tartozók nagy része nem kelendő a munkaerőpiacon. Ők nehezen vonhatóak be átképzési programokba is. A térség munkáltatói főként a munkaügyi szervezeten keresztül keresnek munkaerőt, de a bejelentett álláshelyek száma hat év átlagában tavaly volt a legalacsonyabb.
A szűkös munkaerőpiac miatt a távolabbi térségekben működő munkaadók munkaerőigényeit is fogadja a kirendeltség. A körzet azon munkaadói, amelyek a versenyszférában működnek, főleg kvalifikált munkaerőt keresnek. A kistérségen kívüli gazdálkodók általában szakképesítést nem igénylő munkát kínálnak.
A sikeresen kiközvetített állástalanok többsége közhasznú, vagy közmunkában vesz részt. Az önkormányzatok az ilyen jellegű tevékenységekkel jó néhány család megélhetését igyekeznek biztosítani. Az elmúlt évben például 440-en dolgoztak közhasznú munkásként, több mint 300 fő pedig közcélú munkát végzett.
