Az AmCham oktatásról és versenyképességről
Az oktatási intézmények tananyaga tükrözze jobban az üzleti szektor elvárásait - olvasható az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) állásfoglalásában. A Versenyképességünk egyik tartópillére: az oktatás című dokumentumot a szervezet megküldte a kormányzatnak és a parlamenti pártoknak, s az oktatási tárcától azt az észrevételt kapták, hogy törekvéseik nagymértékben egybeesnek.
Az AmCham a nemzeti versenyképességet segítő "talán legfontosabb" elemnek tekinti az oktatást. A "rövid állásfoglalás" (Position Brief) három fejezetben foglalja össze a gazdasági szereplők elvárásait. Az AmCham alapvetőnek tekinti, hogy a felsőoktatási intézmények kapjanak nagyobb önállóságot pénzügyeik kezelésében. Ahogyan az állásfoglalás fogalmaz, "el kell ismerni a felsőoktatási intézmények saját rendelkezési jogát az általuk, saját tevékenységük során megszerzett pénzügyi erőforrásaik felett". Jelenleg ugyanis, mivel a magyar egyetemek többsége állami tulajdonú, pénzügyi tranzakcióikat közvetlenül ellenőrzi az államkincstár. Ez azokra a forrásokra is vonatkozik, amelyek nem az államtól származnak, hanem az egyetem vagy főiskola saját tevékenységén belül teremtett elő. Ilyenek azok az öszszegek is, amelyekkel különböző vállalatok finanszíroznák felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztési tevékenységét.
A szervezet szakadékot lát a cégek által megfelelőnek tartott és a végzősök tudásszintje között. Ezért szorgalmazza az üzleti szféra igényeinek követését. Konkrét javaslat született a cégek képviselőinek bevonására a felsőoktatási intézmények tananyagát kiértékelő akkreditációs bizottság munkájába, a szakmai gyakorlati programok fejlesztésére, és arra, hogy az üzleti-gazdasági ismeretek oktatása a középiskolától kezdődően beépüljön a tananyagokba.
A Position Brief harmadik fejezete az idegen nyelvek oktatásának erősítését kezdeményezi, azzal, hogy Magyarország "ne a globalizáció áldozatává, hanem haszonélvezőjévé váljon". Idézi a dokumentum azt a felmérést, amely szerint míg az európaiak 53 százaléka beszél második nyelvet, addig a magyaroknál ez az arány mindössze 19 százalék.
