Bankfúziós hullám söpör végig a világon

Fúziós hullám indul Európában - vélik banki szakemberek. A trendet jól mutatják az amerikai bankszektorban lezajlott események, amelyek kontinensünk szempontjából mindig is mérvadóak voltak. Az amerikai bankok rangsorának átrendeződése Európában is érezteti hatását: az utóbbi két évtizedben folyamatosan csökkent a hitelintézetek száma, általános tendencia a koncentráció növekedése. Ennek következtében az európai országokban a legnagyobb öt bank rendszerint meghatározza a bankszektort.

Nagy mérlegfőösszegük ellenére az európai bankok tőzsdei értéke jóval alacsonyabb, mint hasonló amerikai versenytársaiké. Így nem meglepő, hogy a legnagyobb pénzintézetek vezetői szerint szükséges és időszerű az európai bankrendszer konszolidációja.

A kérdés csak az, hogy milyen jellegű fúzió adhat szinergikus többletértéket. Két nagy, különböző országban tevékenykedő bank összeolvadása kevésbé elképzelhető, mivel így a költségek nem csökkenthetők lényegesen, hiszen például a párhuzamos funkciók megszüntetése nem lehetséges. Ennél valószínűbb az olyan határon átnyúló fúzió, amelyben egy nagybank - felhasználva szabad készpénzállományát - egy kisebb bank bekebelezésével próbálkozik piaci pozíciókat szerezni. Ez történt tavaly is, amikor a brit Barclays bank 1,1 milliárd eurós ajánlatot tett a spanyol Banco Zaragozanóra.

Az esetleges felvásárlásoknak Német- és Olaszország jelenthet termékeny talajt. Az olasz bankpiac rendkívül elaprózott: a 800 bank közül a legnagyobb hitelintézetek csupán négy tartományban haladják meg a 20 százalékos részesedést. Ráadásul a közelmúltban kirobbant Parmalat-botrány nyomán szó van az olasz felügyelet átalakításáról is, ami megnehezítheti a fúziók lebonyolítását. Ugyanis míg eddig egy felvásárláshoz csak a jegybank engedélyére volt szükség, az új rendszerben a tervek szerint két igen kellene egy ilyen tranzakcióhoz: egy a jegybanktól és egy a versenyhivataltól. Emiatt az ilyen lépést fontolgatók igyekeznek minél előbb nyélbe ütni a megállapodást.

A 19 százalékos sajáttőke-arányos profitjával a legjobb jövedelmezőségűnek számító, második legnagyobb UniCredito Italiano SpA tervei között is szerepel a fúzió. Az optimális célpont a torinói Sanpaolo IMI SpA lehetne, amely az olasz bankok rangsorában a harmadik. Ezzel Olaszország legnagyobb bankja jönne létre. Ugyancsak a lehetséges célpontok között szerepel a negyedik helyen álló Capitalia SpA és a Banca Intesa SpA is.

A német bankpiac koncentrálódását az ágazat nehézségei indokolják. Az állam támogatja a költségverseny kibontakozását, s a német gazdaság súlyos gondjai a hitelintézetek tőkehelyzetét is komolyan lerontották. Ebben a környezetben egy esetleges fúzió javíthatja a bankok versenyképességét.

Bár a piac az összeolvadásokat már akkor is indokolta volna, 2000-ben három egyesülés is meghiúsult: a Deutsche Bank és a Dresdner Bank, a Dresdner Bank és a Commerzbank, illetve a DG Bank és a Rabobank között hosszas tárgyalások ellenére sem született megállapodás. A gazdasági helyzet némi javulásával tavaly ismét találgatások láttak napvilágot. Az év fúziója lehetett volna a Commerzbank és a HypoVereinsbank házassága. Ám a Commerzbank hiába írta le problémás eszközeit, illetve ez év januárjában - a rossz gazdasági helyzetre hivatkozva - hiába mondta fel munkavállalói nyugdíjprogramját, felvásárlási célpontként veszített vonzerejéből, s az ügyletre végül nem került sor.

A növekedési kényszer hatására a német HVB január végén olyan tervekről számolt be, amelyek szerint legnagyobb leányvállalata, az osztrák Bank Austria-Creditanstalt fuzionálna egy még meg nem nevezett nagy európai bank regionális érdekeltségével, létrehozva ezzel egy piacvezető kelet-európai holdingot. Ezzel egyidejűleg az ABN Amro Bank is fúziós lehetőséget latolgat, találgatások szerint az olasz Capitalia Bank felvásárlását tervezi.

A versenyképes banki méret növekedése alighanem hamarosan a magyar piacra is rányomja bélyegét. Itthon a kétszintű bankrendszer 1987-es kialakulása után a bankok száma folyamatosan nőtt, ezzel párhuzamosan csökkent a koncentráció. A trend néhány éve megfordult ugyan, ám az ország méretéhez képest még mindig magas a hitelintézetek száma. Jelenleg 29 bank működik a piacon, a tíz legnagyobb intézmény együttes piaci részesedése 75 százalék körül áll. A magyar fúziós hullám "nyitányának" a K&H és az ABN Amro Bank Rt. 2001-es egyesülése tekinthető. Ugyanekkor történt meg a HVB és a BA-CA magyar leányvállalatainak fúziója. A sor tavaly a Postabank és a Konzumbank privatizációjával folytatódott, előbbit az Erste, utóbbit az MKB vette meg. A versenyképes uniós működés azonban mindenképpen további felvásárlásokat tesz szükségessé.