Szegények a legdrágább lakásokban

A lakosság egyharmada a közműdíjakra a családi összjövedelem 35-45 százalékát költi el, a szegényebb emberek akár 50 százalékot is - írja a Magyar Rádió Online. Ez már válságos helyzetet jelent egy családban, mert a maradék pénzből egyszerűen képtelenség megélni. Budapesten nő leggyorsabban a hátralékosok száma.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete felmérést végzett tagjai között. Arra az eredményre jutottak, hogy a távfűtéses lakásban lakók több ezer forinttal többért kapják a meleget, mint az ugyanolyan paraméterekkel rendelkező, de egyedi fűtésű lakásban élők. A panelházakból a módosabbak elmennek, olcsóbb fenntartású, kényelmesebb körülmények közé, és egyre inkább a legszegényebbek maradnak a legdrágább fenntartású lakásokban. 650 ezer panellakás található az országban, a lakosság egyötöde, kétmillió ember él ezekben.

- Az elmúlt év során négyszer kellett az önkormányzatnak a gázáremelések miatt távhődíjat módosítania - panaszolta Szita Károly, Kaposvár polgármestere, aki egyben a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke is. Az önkormányzatok nem tehetnek egyebet, mint hogy többet terveznek szociálpolitikai kiadásokra, de ez a gyakorlatban többnyire azt jelenti, hogy a jövőt költik el, mert csak a beruházásokra szánt összegekből tudnak elvenni.

A városvezetők hovatovább energetikai szakemberekké válnak - fejtegeti Csoknyai István, Kazincbarcika első embere. És már magyarázza is: - a gáz ára másképpen emelkedett a kisfogyasztók esetében, és másképpen növekedett azoknál, akik a gázból hőenergiát állítanak elő. A különböző erőművek többet fizetnek. Jelen pillanatban ezért a távhőszolgáltatás versenyhátrányba került, holott nyilván azt kellene segíteni, többek között környezetvédelmi szempontokból is. A nagy gond ott van, hogy az árrendszer nem jó. Nyugat-Európában a távfűtés a legkifizetődőbb fűtési fajta, mert az állam beavatkozik. (MR)