Átalakulás előtt a külkereskedelmi statisztika

Jelentős változásokat hoz a fizetésimérleg-statisztikában a holnapi módszertani változás. A módosítás legfontosabb eleme, hogy a külföldi tulajdonosokat megillető vállalati nyereség teljes egészében elszámolásra a folyó fizetési mérlegben, függetlenül attól, hogy azt visszaforgatják-e, vagy hazautalják. Eddig csak a kivitt tőke növelte a folyó hiányt, mostantól azonban az újrabefektetett tőkejövedelmeket is elszámolja a Magyar Nemzeti Bank. Természetesen a nemzetgazdaság pozícióit egy ilyen - a nemzetközi standardokhoz közelítő - technikai változtatás nem módosítja: a folyó hiány növekedését az ellensúlyozza, hogy a visszaforgatott profit a közvetlen tőkebefektetések soron ugyanilyen mértékű emelkedést eredményez.

Vagyis a "bruttósított" elszámolás hatására 1995-ig visszamenően növekedik a folyó fizetési mérleg deficitje és a tőkeimport egyaránt. Mivel a változás meglehetősen régóta a levegőben van (sőt, a pénzügyi számlák statisztikából már ma is rekonstruálható az új módszertan szerinti hiány), ezért nem valószínű, hogy a pénzpiacokon komoly hatása lenne a módosításoknak - mondja Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Ugyanakkor Barcza György, az ING Bank elemzője kissé tart az új számoktól: bár a javuló külső egyensúlyi trend kedvező optikát ad az adatoknak, néhány befektetőt esetleg mégis sokkolhat a a tavalyi 8 százalékos GDP-arányos folyó hiány. Az elszámolásbeli változások ugyanis hozzávetőleg 2,4 százalékponttal növelhetik a régi módszertan szerint 5,6 százalékos 2003. évi hiányt. Ez mintegy másfél millárd euróra tehető tőkebefektetésnek felel meg. (A kérdéssel a Magyar Nemzeti Bank két szakértője, Sisakné Fekete Zsuzsa és Vadas Gábor részletesen foglalkozott a lapunk 2003. júniusi Makrogazdaság mellékletében.)

A "múlt változásához" tartozik még, hogy nemcsak a folyó (úgynevezett flow) mutatók, hanem ezzel összefüggésben az állományi (stock) adatok is megváltoznak. Vagyis jelentősen megugrik a jelenleg 29 milliárd euróként nyilvántartott külföldi tőkeállomány. Ennek becslése meglehetősen nehéz, de ha mechanikusan hozzáadjuk a becsült átlagos újabefektetett tőkét, az új összeg bőven 40 milliárd euró feletti számot jelent. Nem elképzelhetetlen, hogy ezzel az egy főre jutó tőkebefektetések mutatóját tekintve újra az élre ugrik Magyarország.

További változást jelent, hogy a folyamatos revíziók miatt egyébként is módosulhat a folyó hiány mértéke, bár az MNB egyszer januárban már elvégzett egy jelentős korrekciót, így most valószínűleg ennek jelentősége kisebb lesz. (MI)