Késik az EU-joganyag kiadása
Egészen bizonyosan nem jelenik meg nyomtatásban teljes egészében május 1-jéig a Hivatalos Lap 250 kötetes különkiadása, amely a másodlagos közösségi joganyag fordítását tartalmazza az akkor csatlakozó országok nyelvein - közölte lapunk érdeklődésére Eva Benova, aki az unió hivatalos kiadójánál (Eur-OP) a közösségi joganyag (acquis) megjelenését koordinálja az új tagállamok nyelvein. Csak a Hivatalos Lap elektronikus verziója lesz elérhető, ám valószínűleg az sem lesz teljes. Egyes jogszabályoknak a nem hivatalos, tájékoztató jellegű szövege jelenik csupán meg addigra az Eur-Lex nevű uniós adatbázisban (http://europa.eu.int/eur-lex), ezekre viszont nem lehet jogi követeléseket alapozni.
Valamennyi új tag esetében késések vannak a hivatalos jogszabályi szövegek kiadásával - mondta Benova. Tájékoztatása szerint Magyarország esetében a teljes kinyomtatandó mennyiség 72 százaléka érkezett be eddig az Eur-OP-hoz, a tagjelölt országok átlaga 70 százalék. A magyar fordítások minőségével azonban nincs baj, az egészen kiváló - hangsúlyozta Benova.
Magyarország formális kérdést fog intézni az EU illetékeseihez arról, hogy valóban nem jelenik-e meg május 1-jére teljes egészében a Hivatalos Lap 250 kötetes különkiadása - mondta lapunknak Gottfried Péter integrációs államtitkár. A Külügyminisztériumba is futottak be bizonyos jelzések arról, hogy ez esetleg nem történik meg, ezért hazánk iránymutatást szeretne kérni az uniótól, hogy mi a teendő, ha tényleg nem jelenik meg időben a 250 kötet mindegyike.
A jogásztársadalom véleménye megoszlik arról, hogy hatályosnak tekinthető-e az EU-jog abban az esetben, ha az adott ország hivatalos nyelvén nincs kihirdetve. Kecskés László, a pécsi egyetem jogászprofesszora szerint igen, sőt alkalmazható is, hiszen az unió másodlagos joga például nincs is lefordítva Írország egyik hivatalos nyelvére, a keltára. Czuczai Jenő, az Európai Jogászakadémia alelnöke szerint a hatályba lépés kizárólag annak függvénye, hogy április 30-ig a római kormánynál mind a 25 érintett állam letétbe helyezi-e a csatlakozási szerződés ratifikációs okmányait. Más kérdés, hogy ha nincs meg a másodlagos joganyag egésze magyarul (márpedig az Eur-Lex adatbázis vagy más internetes források ebből a szempontból nem relevánsak, csak a papíron kinyomtatott Hivatalos Lap számít autentikus forrásnak), akkor az EU megsérti a csatlakozási szerződést, amely szerint időben rendelkezésre kell állnia a hivatalos magyar fordításnak - hangsúlyozta lapunknak Czuczai Jenő.
Ha a Hivatalos Lap nincs időben kinyomtatva, az ennek elmaradásából fakadó minden kárt a tanács köteles megtéríteni Magyarország számára, s ezért hazánk már a csatlakozás másnapján keresetet nyújthat be a tanács ellen - véli Czuczai Jenő. Más szakértők azonban úgy látják, hogy egy ilyen konfrontatív lépés megtétele esetén Magyarország húzná a rövidebbet, az EU ugyanis (a hasonlóan rosszindulatú szemlélet elharapózása esetén) alighanem joggal rendelhetné el védzáradékok alkalmazását.
