Kedden újabb löketet adhat a forintnak a jegybank

„A mostani kamatdöntő üléssel kapcsolatos várakozásokat röviden el lehet intézni: az alapkamat most kedden sem fog változni”  – ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábork, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kedden tartja újabb kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely tavaly október óta, tehát már 10 hónapja nem változtat a kamatszinteken. És nagyon úgy tűnik, hogy továbbra is kitart a szigorú hangvétel mellett az MNB, így augusztus végén is marad 6,5 százalékon a jegybanki alapkamat.

Jegybank: még mindig az a fránya infláció a gond

Regős Gábor szerint a monetáris politika lazítása ellen csak egyetlen, ámde igen lényeges tényező szól: az infláció. A júliusi inflációs adat a vártnál magasabban alakult, 4,3 százalékos volt, miközben a piaci várakozás 4,1 százalékról szólt. Ez ugyan nem egy nagyon magas inflációs szint, de a jegybanki célt érdemben meghaladja. 

A nagyobb probléma az elemző szerint a jövőben várható inflációval van. A mostani infláció is csak az árrésstopok és kormányzati megállapodások miatt van a „nem kifejezetten alacsony, de elmegy” kategóriában, ezek nélkül az infláció a mostaninál nagyjából 1,5 százalékponttal magasabb lenne. Márpedig a közgazdász szerint az árrésstopokat egyszer ki kell vezetni, erre legvalószínűbben a jövő év közepén kerülhet sor, tekintettel arra, hogy az ágazati ármegállapodások is addig érvényesek. 

Ezt valószínűsíti az a tény is, hogy pénteken jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány meghosszabbította az árrésstopokat, így azok augusztus után velünk maradnak. Regős mindenesetre azt várja, hogy az előrejelzési horizonton jelent majd egy jelentős inflációs ugrást, emiatt a jegybank egyelőre nem tud kamatot csökkenteni. 

– magyarázta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A nemzetközi kamatkörnyezet segítheti leginkább a jegybankot

Tehát biztosan nem az infláció lesz az elsődleges tényező, ami kamatcsökkentést indokol majd. Az egyik ilyen tényező lehet a nemzetközi kamatkörnyezet változása, ezen belül is talán az amerikai monetáris politikára érdemes figyelni. Itt az elmúlt időszakban beérkezett adatok meglehetősen vegyes képet mutattak, de a pocsék munkaerőpiaci adatok alapján nem zárható ki, hogy a Fed szeptemberben ismét lazításba kezd, miközben lehet még vágás a régióban is. 

 Az amerikai központi bank szerepét betöltő intézmény idén még nem változtatott a monetáris kondíciókon, így az alapkamat továbbra is a 4,25-4,50 százalékos sávban tartózkodik. 

A kockázatot az infláció jelenti elsősorban, ezen belül is a vámok hatásai. A legutóbbi inflációs adatok meglehetősen ellentmondásosak voltak: az infláció a várakozásoknál minimálisan kedvezőbben alakult, míg a termelői árak emelkedése érdemben gyorsult és meghaladta a várakozásokat. 

Eközben a munkaerőpiacról igen gyenge adatok érkeztek és a korábbiakat is jelentősen lefelé módosították – ez az adatokért felelős minisztériumi vezető állásába is került – ami azért fontos, mert a Fednek kettős mandátuma van: az inflációs cél mellett a teljes foglalkoztatottság elérése is a feladata, ez pedig a lazítás mellett szól. Ez persze az az állapot, amit a piac most beárazott. Egy olyan adat, amit ettől eltérő képet mutat, átrendezi a várakozásokat és így hat a dollár, illetve ezek keresztül a forint árfolyamára is. A kamatkülönbözet növekedése segít a forinton, mint ahogy ennek eddig is szerepe volt a forint erősödésében.

Kérdés, hogy egy erősebb forint lázba hozná-e a jegybankot

Az elmúlt hónapokban a forint árfolyama tudott stabilizálódni, sőt egy kismértékű, de egyértelmű erősödést is láthatunk, ebben szerepet játszottak az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatos pozitív fejlemények (Trump–Putyin és Trump–Zelenszkij találkozó), aminek folytatása persze jelenleg kérdéses. Regős szerint egy 390 és 400 közötti árfolyam a monetáris politika szempontjából mindenképpen kellemes, de ez nem az az árfolyamszint, amire az MNB lazítani fog. 

– emelte ki az elemző, hozzátéve, hogy ha az MNB ezt a szempontot egyáltalán figyelembe veszi, akkor meglepődne, hiszen ha egy 380 feletti árfolyam különösebben lázba hozná, egy 370 körüli viszont már biztosan. Ennek elérésig még sok víz lefolyik a Dunán és tegyük hozzá, hogy a jelenlegi árfolyamszint is meglehetősen törékeny, a viszonylagos stabilitás vagy erősség gyorsan el tud illanni.

Regős arra is felhívta a figyelmet, hogy nem az a normális, amit a korábbi években láttunk, miszerint a forint folyamatosan veszít erejéből – ez csak magasabb infláció okoz és lassítja a gazdaságot, bizonytalanságot generál. A stabilabb, minimálisan erősödő forint tehát csak ennek fényében meglepetés, egyébként kedvező hír.

Úgy látja, egyrészt a 6,5 százalékos alapkamat kellően magas, ez jelent akkora kamatelőnyt, hogy stabil tudjon maradni a forint, másrészt pedig a folyó fizetési mérleg is többletes, ami szintén jó hatással van a forintra. Az elemző szerint abból a szempontból sem meglepő a stabilitás, hogy az új jegybanki vezetés pontosan ezt ígérte: Varga Mihály már decemberi bizottsági meghallgatásán a stabil, kiszámítható árfolyam fontosságáról beszélt és ezt látjuk most a gyakorlatba ültetve.