Kamatcsökkentési hullámmal kecsegtet a személyi kölcsönök piaca — ősszel hatalmas változások jönnek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA bankok nemcsak mennyiségben, hanem kamatversenyben is új szintre léptek – mutat rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, aki szerint őszre további kamatcsökkentési hullám jöhet.
A szakértő szerint a 2023-as évet leszámítva — amikor a lakáshitelek iránti kereslet drámaian lecsökkent — utoljára 2009-ben volt arra példa, hogy a folyósított hiteleken belül a személyi kölcsönök részaránya fél éven keresztül minden hónapban meghaladja a 30 százalékot. Több mint másfél évtizede szintén a lakáshitelpiac drasztikus fékezése volt az előretörés oka, hiszen a devizahitelsokkot követően a lakosság távol tartotta magát a lakáshitelezéstől.
Gergely Péter szerint idén már teljesen más a helyzet. 2025 első félévében a családok lakáshitel-felvétele több mint negyedével haladta meg az egy évvel korábbit, és jutott el a 809 milliárd forintos idei szerződéses állományhoz.
Azaz idén nem a lakáshitelpiactól való elfordulás okozza azt, hogy hat hónap alatt 527,3 milliárd forint értékben folyósítottak a bankok személyi hitelt. Ez 42 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
De ami ennél is meglepőbb, hogy fél év alatt sikerült meghaladni a 2023 folyamán egész évben folyósított 523 milliárd forintos forgalmat. Sőt, a korábban megdönthetetlennek hitt, 2019-es esztendő 559 milliárd forintos forgalma is jó eséllyel megdől, ha a júliusi adatok is megérkeznek majd – hívta a fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu szakértője.
Hosszú évek után nemcsak a folyósított hitelösszeg, hanem a szerződések száma is meghaladta a már említett 2019-es adatot, hiszen június végéig több mint 166 ezer személyi kölcsön szerződés köttetett. Eközben 2019 hasonló időszakában a szerződések száma alig haladta meg a 157 ezret
— nyilatkozta Gergely Péter.
Köröket ver a versenytársakra a személyi kölcsön
Mindez annak fényében kiváló eredmény, hogy a babaváró hitel mellett már számottevő versenytársként a munkáshitel is megjelent a fedezetlen hitelek piacán. A kamatmentesen elérhető, maximum 4 millió forintos hitelösszegre az év első hat hónapjában 27 600 jelentkező volt, akik összesen 106,8 milliárd forint értékben vettek fel a kamatmentes kölcsönből. Ennek az összegnek egy része a munkáshitel bevezetése nélkül a személyi kölcsönök piacát erősítette volna.
Gergely Péter szerint ugyanakkor egy dolgot biztosan köszönhetnek az ügyfelek a munkáshitelnek: azt, hogy a pénzintézetek egyre komolyabb mértékben kezdtek el versenyezni az ügyfelekért. Bár a folyósított személyi kölcsönök átlagos hitelköltsége az elmúlt hónapokban nem igazán változott, a 16,11 százalékos átlagos teljes hiteldíj-mutató több mint 150 bázisponttal alacsonyabb a 2024 júniusinál, amikor az átlagos kamat még 17,69 százalék volt.
Otthon Start: az építőipar is nyertese lesz a programnak.
Kamatcsökkentési verseny
Ennél is komolyabb jelzés Gergely Péter szerint, hogy a bankok mindinkább csökkentik kamataikat az átlagos, vagy azt valamennyivel meghaladó jövedelműek esetében is. Az MBH Bank például a múlt héten döntött úgy, hogy a legkedvezőbb Super Plus konstrukciójához a korábbi 700 ezer forint helyett elegendő nettó 500 ezer forintos havi jövedelmet igazolni a 9,99 százalékos kamathoz. Feltétel ugyanakkor, hogy az igényelt hitelösszeg legalább 7 millió forint legyen.
Ősszel tovább csökkenhetnek a kamatok
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ősszel ugyan a figyelem az Otthon Start lakáshitel felé fordul, ám várakozásai szerint épp a dinamika fenntartása érdekében a bankok ügyfelekért folyó versenye a személyi kölcsönöknél további kamatcsökkenést hozhat. Nagyon pörög a személyi hitelezés: a 2023-as évet leszámítva — amikor a lakáshitelek iránti kereslet drámaian lecsökkent — utoljára 2009-ben volt arra példa, hogy a folyósított hiteleken belül a személyi kölcsönök részaránya fél éven keresztül minden hónapban meghaladja a 30 százalékot. Több mint másfél évtizede szintén a lakáshitel piac drasztikus fékezése volt az előretörés oka, hiszen a devizahitelsokkot követően a lakosság távol tartotta magát a lakáshitelezéstől.
