Készül az új társasági törvény

Elkészült a gazdasági társaságokról (gt.) és a cégeljárásról szóló törvények koncepciótervezete. A leendő szabályozás tovább kívánja növelni a vállalkozóbarát szemléletet. Bővíti a társulók szerződéses autonómiáját, igyekszik megszüntetni egyes társasági formák jelenlegi túlszabályozását, csökkenti a társaságok adminisztratív és költségterheit, egyúttal gyorsítja a cégeljárást - nyilatkozta a Világgazdaságnak Sárközy Tamás, a kodifikációs bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy a társasági jog megújítását nem követeli meg sem jogharmonizációs, sem egyéb adósság, nem sürgeti semmiféle kötelezettség. Mindössze arról van szó, hogy a gt.-n, mint minden más nagy gazdasági törvénynél, hat-nyolc évente általános felülvizsgálatot szükséges elvégezni.

A professzor kifejtette: az egyik legjelentősebb változás a kkv.-t, bt.-t - azaz a kisvállalkozásokat - érintő jelenlegi kötelező szabályok oldása, mivel ez társasági kultúránk színvonalát tekintve már nem okozhat problémát. Cél, hogy a kisebb cégek gyorsan és olcsón, kevesebb papírmunkával - közte például a teáor-szám mellőzésével - ügyvédi ellenjegyzés nélkül létrejöhessenek. A tervezett egyszerűsített cégeljárásban néhány napon belül társasága lehet tehát annak, aki elfogadja a cégtörvény mellékletében rögzített szerződésmintát. A határidő még vita tárgya: lehet nyolc nap, de akár kettő is. (A tervezet egyébként a komplikáltabb bejegyzéseknél is huszonegy napra csökkenti a határidőt.)

Kisebb kft.-nél ugyancsak mód nyílhat a rugalmasabb szabályozásra.

Jóllehet a részvénytársaságoknál főszabályként a kötelező előírások érvényesülnének, a zártan működő rt.-nél viszonylag sok eltérést engedő rendelkezést látnak indokoltnak a szakemberek. Így a társaság belső szervezetére, működésére egyszerűbb szabályok vonatkoznának. Vezetési rendszerük megválasztásában például több variációs lehetőséget kapnának, a vezető tisztségviselőkkel szemben is engedékenyebbek lennének, megszűnne egyebek közt a pozíció betöltésére szabott ötéves időkorlát.

A nyilvánosan működő rt.-nél viszont nagyon szigorú befektetővédelmi, tőkepiaci szabályokat tart szükségesnek a kodifikációs bizottság. E cégeknél, emelte ki Sárközy Tamás, megkövetelhető a tőzsdeképesség. Egyúttal be kell építeni a felelős vállalatvezetés, az úgynevezett corporate governance nemzetközi jogi irodalomban kialakított elveit. Ugyanezt a rendszert kívánatos bevezetni - cégformától függetlenül - a közpénzekből tevékenykedő valamennyi társaságra.

A cégbejegyzési boom befejeződésével a cégbírói munkában - figyelemmel a meghonosodó elektronikus cégeljárásra is - az eddigi bejegyzéstörlés helyett az érdemi törvényességi felügyelet kerül előtérbe, amelyre eddig kevésbé volt kapacitás.

A cégbíró természetesen nem szólhat bele gazdaságossági, célszerűségi kérdésekbe: a jogszabályszerűséget és csak azt szabad vizsgálnia. Megfontolás tárgya, hogy peres ügyekben is cégbíró járjon el, ami fokozza a vele szemben támasztott szakmai követelményeket.

A hangsúlyosodó érdemi cégbírói tevékenység kiindulópont lehet ahhoz az utóbb nyilván nálunk is elterjedő nyugat-európai gyakorlathoz, melynek során a nagyvállalatok - bizonyos cégügyi tranzakciók előtt - kikérik a bíró véleményét. Nyugaton megvan ennek a kultúrája, Magyarországon korrupciót gyanítanának mögötte. De, hangsúlyozta Sárközy Tamás, nem azt beszélik meg, hogyan kell törvényt sérteni, hanem - gyakorta éppen a törvénysértés elkerülése végett - azt: bizonyos vitás megoldások esetében mit javasol a cégbíró.