Megaberuházás Csepelen

Többszöri csúszást követően a tervek szerint a hónap végéig megküldik a budapesti központi szennyvíztisztító építésére vonatkozó támogatási kérelmet Brüsszelnek, amelynek végleges költségstruktúrájáról mai ülésén tárgyal a kormány - értesült lapunk. A kabinet ülésén rögzítik véglegesen, mekkora összeg szerepel majd az uniós pályázatban, vagyis az előkészítők a projekt mely elemeire kérnek támogatást az Európai Uniótól. Annyi bizonyos: a csepeli szennyvíztisztító, illetve a hozzá tartozó kiegészítő létesítmények és az infra-struktúra megépítése az elkövetkező évek legnagyobb értékű környezetvédelmi beruházása lesz Magyarországon, amelynek teljes összege meghaladja a 100 milliárd forintot.

Ehhez Budapest az EU kohéziós alapjából igényel támogatást. Ebből Brüsszel 560 millió eurót biztosít 2004 és 2006 között Magyarországnak környezetvédelmi célokra, igaz, az összeg egy részét az ISPA előcsatlakozási pályázatok kapcsán tett áthúzódó kötelezettségvállalások lekötik. Az utóbbi nélkül 408 millió euró kohéziós támogatás köthető le környezetvédelmi célokra az ekövetkező közel három évben.

A korábbi tervek szerint a Brüsszelnek benyújtandó pályázatban az előkészítők 66,7 százalékos uniós támogatást kértek volna 15 százalékos önkormányzati önrész mellett, míg a maradékot a központi költségvetésből biztosították volna. Az arányok várhatóan nagyjából megmaradnak, de a korábban tervezett összegek várhatóan módosulni fognak. Ennek oka részben az áfatörvény módosítása, másrészt az, hogy végül a budai főgyűjtő építése is bekerült a projekt támogatandó részébe.

Jelenleg a fővárosban keletkező szennyvíznek kevesebb mint felét kezelik valamilyen formában, míg a központi szennyvíztisztító telep 2008-ban tervezett üzembe helyezése eredményeképpen csaknem megháromszorozódik majd a budapesti tisztítókapacitás, s ekkortól a főváros szennyvizének 93 százaléka lesz megfelelően tisztítva.

A projekt befejezését követően három dél-budai kerület marad lefedetlenül, amelyek szennyvíztisztítási problémáit egy másik beruházással oldanák meg. Ennek értéke szintén elérné a 200-210 millió eurót, amelynek közel felét az előkészítők ugyancsak az EU kohéziós alapjából pályáznák meg.