Tolódik az ERM II-be való belépés

Magyarországnak nagyobb fegyelemre van szüksége a monetáris unióra való felkészülésben, és nem kell sietnie az eurózóna "előszobájának" minősülő ERM II-es rendszerhez való csatlakozásban - nyilatkozta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ez ellentmond a korábban hivatalosan megfogalmazott törekvéseknek: a sáveltolást követő igen komoly presztízsveszteség után a jegybank és a kormány még a mielőbbi ERM II-csatlakozást jelentette be. Az általános értelmezés szerint a döntés a konszolidáció melletti elkötelezettséget volt hivatott bizonyítani. Szakértők már akkor felhívták a figyelmet, hogy nem érdemes túl korán belépni a rendszerbe, mert felesleges terhet vállal magára a gazdaságpolitika. Ezt fogalmazta meg most Járai is, amikor úgy nyilatkozott, "az árak és az árfolyam stabilitására irányuló egy idejű célkitűzés nagyon erős fiskális hátteret és nagyon erős eltökéltséget kíván."

Éppen ezért a lapunknak nyilatkozó szakértők is "megértéssel" fogadták a mostani bejelentést. Az ERM II árfolyamrendszerbe akkor érdemes belépni, ha belátható időn, 3-4 éven belül elérhető az euró bevezetése, mint a rendszerből való kilépés lehetősége - fogalmazott Kovács György, a Budapest Economist elemzője. Ennek előfeltétele a kiszámítható fiskális és monetáris politika, valamint a középtávú makropálya. Egy új makropálya fél, egy évig tartó sikerességével megszerzett hitelesség után érdemes belépni az ERM II-be.

Az ERM II nem arról szól, mint amire korábban használni akarta a gazdaságpolitika - fogalmazott Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője, utalva a hitelesség megszerzésének szándékára. Először ugyanis a hitelességet kell megszerezni ahhoz, hogy az árfolyamrezsimbe beléphessünk, nem pedig fordítva. Amenynyiben belépünk az ERM II-be, és ott kiigazításra kényszerülünk, sokkal nagyobb áldozatokkal járhat, mint egy későbbi belépés - mondja a szakértő. Hasonlóképpen vélekedik Kovács is, aki szerint a kockázati prémium is emelkedhet, ha idő előtt, felkészületlenül lépünk be a rendszerbe.

Egyes feltételezések szerint nem kizárt, az Európai Központi Bankkal (EKB) folytatott informális tárgyalások során az EU bürokratái jelezték a hazai küldöttségnek a fenti feltételekkel kapcsolatos aggályokat.

Az ERM II rendszerrel kapcsolatosan folyamatosan születnek ötletek. Nicholas Garganas, az EKB tanácsának egyik tagja szerint rugalmasabban kellene értelmezni az árfolyam-stabilitási kritériumot (lásd keretes írásunkat). Ez az első alkalom, hogy ilyen magas pozícióban valaki megengedően nyilatkozik, ami az EKB-n belüli nézetkülönbségekre utal.

Járai nyilatkozata a külföldi elemzők fantáziáját is meglódította: többük szerint ez további nyomást jelent a kormányra, hogy keresztülvigye a költségvetési megszorításokat, és gyengíti a kamatcsökkentésre vonatkozó várakozásokat. A Dresdner Kleinworth elemzője szerint a csúszás bejelentése a teljesen szabadon lebegő árfolyamrendszer bevezetését vetítheti előre.