Túlzó magabiztossággal mozognak a magyarok az online térben, de a világcég kiberbiztonsági vezetője elárulta, mit tehetnek a vállalatok − „A kérdés valójában az, hogy mennyibe kerül egy sikeres támadás”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTíz magyarból mindössze három képes éles helyzetben felismerni egy online csalási kísérletet − derült ki abból a friss kutatásból, amely a Mastercard szakmai támogatásával készült. A felhasználók felkészületlensége és túlzott önbizalma a teljes pénzügyi ökoszisztémára veszélyt jelent, ezért elkészült az iparág-specifikus kiberbiztonsági útmutató Playbook, amely segítséget nyújt a vállalatoknak és állami szereplőknek a kockázatok hatékony kommunikációjában. A Világgazdaság ennek apropóján kérdezte Wittinghoff Dánielt, a Mastercard kibervédelmi üzletfejlesztési igazgatóját az elérhető kiberbiztonsági megoldásokról és költségeikről, valamint az aktuális trendekről.
Milyen kiberbiztonsági megoldásokat kínál a Mastercard üzleti ügyfeleinek?
A Mastercard ma már jóval több mint egy fizetéstechnológiai vállalat. A digitális gazdaság egyik meghatározó bizalmi és technológiai szereplőjeként célunk, hogy biztonságosabbá tegyük a digitális működést a fogyasztók, vállalatok és intézmények számára egyaránt.
Olyan megoldásokat kínálunk, amelyek a kiberkockázatok csaknem teljes életciklusát lefedik: a fenyegetések korai azonosításától kezdve a csalások megelőzésén át egészen a szervezeti ellenálló képesség fejlesztéséig.
Portfóliónk része a valós idejű csalásfelderítés, a beszállítói- és harmadik fél kockázatainak monitorozása, a külső támadási felület elemzése, a fenyegetésintelligencia, a digitális identitásvédelem, valamint a szervezetek kibervédelmi érettségének mérése és fejlesztése.
A Recorded Future szolgáltatás integrációjával mindez kiegészül globális fenyegetésintelligenciával, amely nyílt, zárt és dark webes forrásokból származó információk alapján segít előre jelezni a támadói aktivitást akár még azelőtt, hogy egy fenyegetés tényleges támadássá válna.
A filozófiánk egyszerű: a bizalmat nem utólag kell ráépíteni egy rendszerre, hanem a kezdetektől be kell tervezni annak működésébe.
Hogyan integrálhatók ezek a megoldások a már meglévő fizetési ökoszisztémába?
A kiberbiztonsági fejlesztések akkor igazán sikeresek, ha nem igényelnek teljes rendszercserét és nem akadályozzák az üzleti működést vagy a felhasználói élményt.
A Mastercard megoldásait úgy terveztük, hogy illeszkedjenek a meglévő banki, kereskedői, fintech vagy vállalati infrastruktúrákhoz. A legtöbb szervezet már rendelkezik különböző csalásmegelőzési, SIEM, SOC, identitáskezelési vagy kockázatkezelési rendszerekkel. A Mastercard célja, hogy plusz intelligenciát, láthatóságot és döntéstámogatást adjon a meglévő működéshez.
A Recorded Future például olyan fenyegetési jelzéseket képes szolgáltatni, amelyek a vállalat saját rendszereiben még nem feltétlenül láthatók. A Mastercard hálózati intelligenciája pedig lehetővé teszi, hogy a fizetési ökoszisztémában megjelenő új csalási mintázatok gyorsabban felismerhetők legyenek.
Így az ügyfelek nemcsak azt látják, hogy mi történik a saját környezetükben, hanem azt is, hogy milyen új fenyegetések jelennek meg globálisan, más iparágakban vagy akár a dark weben. Ez lehetővé teszi, hogy a szervezetek ne kizárólag reagáljanak a támadásokra, hanem előre felkészüljenek rájuk.
Mi a fizetési ökoszisztéma szereplőinek felelőssége?
A Mastercard egyik alapelve, hogy a kiberreziliencia megosztott felelősség. A kiberbiztonság ma már csapatsport: egyetlen szereplő sem képes önmagában megvédeni a teljes digitális ökoszisztémát.
A digitális fizetési ökoszisztéma maga a védelmi vonal.
A bankoknak, fintech vállalatoknak, kereskedőknek, online piactereknek, telekommunikációs szolgáltatóknak, technológiai partnereknek és maguknak a felhasználóknak is szerepük van a digitális bizalom fenntartásában.
Egy ökoszisztéma egésze pontosan annyira védett, amennyire annak leggyengébb szereplője az.
Éppen ezért a védekezés nem csupán technológia kérdése. Ugyanilyen fontos a tudásmegosztás, az érthető kommunikáció, a felhasználói edukáció és a különböző szektorok közötti együttműködés.
A kiberbűnözők globális hálózatokban dolgoznak, és ugyanazokat a módszereket próbálják ki több iparágban, több országban és több típusú szolgáltató ellen.
A védekezés sem lehet izolált. Akkor lehet hatékony, ha az információáramlás legalább olyan gyors, mint a támadók alkalmazkodása.
Milyen költségekkel jár a védekezés? Megengedheti magának ezt egy magyar kkv?
A kérdés valójában nem az, hogy mennyibe kerül a védekezés, hanem az, hogy mennyibe kerül egy sikeres támadás.
Egy kibertámadásnak jellemzően három üzleti következménye van: bevételkiesés, reputációs veszteség és adott esetben szabályozói vagy jogi következmény. Ezért a kiberbiztonság ma már nem IT-költség, hanem üzleti befektetés és az üzletmenet-folytonosság egyik alapfeltétele.
A kiberbiztonság ma már nem kizárólag nagyvállalati privilégium.
A modern, felhőalapú és fokozatosan bevezethető megoldásoknak köszönhetően a magyar kkv-k számára is elérhetők olyan védelmi képességek, amelyek arányos költségszinten javítják a biztonságukat.
A kisebb vállalkozások számára különösen fontos a megelőzés, a korai figyelmeztetés és a külső kockázatok monitorozása, hiszen gyakran kevesebb saját biztonsági erőforrással rendelkeznek. Sok kkv addig nem foglalkozik érdemben a kibervédelemmel, amíg nem történik incidens. A probléma azonban az, hogy egy kisebb vállalkozás számára már egyetlen sikeres támadás is komoly működési, pénzügyi vagy akár túlélési kockázatot jelenthet.
A jó hír az, hogy ma már nem feltétlenül kell nagy biztonsági csapat vagy jelentős infrastruktúra-fejlesztés ahhoz, hogy egy vállalkozás érdemben javítsa a védelmi képességeit.
A tudatos felkészülés, a munkatársak edukációja, a külső kockázatok monitorozása és a megfelelő technológiai partnerek bevonása már önmagában jelentős kockázatcsökkentést eredményezhet.
Valóban olyan súlyos a helyzet, ahogy a felhasználók érzékelik? Nagy az online piacterek és közösségi közlekedés szereplőinek lemaradása?
A fenyegetés valódi, de nem feltétlenül arról van szó, hogy bizonyos iparágak nem foglalkoznak a biztonsággal.
A probléma sokkal inkább az, hogy a támadók ma már iparágszerűen működnek.
A kiberbűnözők automatizációt, mesterséges intelligenciát, globális infrastruktúrát és úgynevezett Crime-as-a-Service modelleket használnak. Ez azt jelenti, hogy a támadási kapacitás gyakorlatilag korlátlanná vált: a volumen és a precizitás egyszerre növekszik.
A támadók tanulnak, adaptálódnak és skáláznak, pontosan úgy, ahogy egy jól működő vállalkozás.
Az online piacterek, mobilitási és közösségi közlekedési platformok különösen vonzó célpontok, mert egyszerre kezelnek nagy mennyiségű adatot, felhasználói interakciót és pénzügyi tranzakciót. A kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy ezek a szereplők „le vannak-e maradva”, hanem az, hogy képesek-e ugyanolyan gyorsan innoválni a védekezés területén, mint a bűnözők a támadások oldalán.
A magyar kutatási tapasztalatok is azt mutatják, hogy a felhasználók a pénzügyi szektorral szemben érzékelik a legerősebb felelősségvállalást és hatékonyságot. Ugyanakkor az online piacterek, a telekommunikációs szolgáltatók és a közösségi közlekedési szereplők esetében a felhasználói elvárások gyorsabban növekednek, mint a megítélt kibervédelmi aktivitás.
Ez nem feltétlenül lemaradásról szól, hanem arról, hogy a digitális ökoszisztéma minden szereplőjétől egyre nagyobb biztonsági tudatosságot, kommunikációt és aktivitást várnak el a felhasználók.
Mit mutatnak a trendek? Növekszik a kereslet a kiberbiztonsági szolgáltatások iránt?
Egyértelműen igen. A kiberbiztonság az elmúlt években IT-témából vezetői és üzleti prioritássá vált.
A szervezetek egyre inkább felismerik, hogy a kibervédelem közvetlenül kapcsolódik az üzletmenet-folytonossághoz, az ügyfélbizalomhoz, a reputációhoz és a versenyképességhez.
A kereslet különösen erősen növekszik a fenyegetésintelligencia, a beszállítói kockázatkezelés, a sebezhetőség-menedzsment, a digitális identitásvédelem, a fraud-prevenció és a rezilienciafejlesztés területén.
Az ügyfelek egyre gyakrabban nem azt kérdezik, hogy „mi történt?”, hanem azt, hogy „mi történhet holnap, és hogyan tudunk rá előre felkészülni?”.
Ez szemléletváltást jelent. A modern kibervédelem már nem kizárólag incidenskezelésről szól, hanem előrejelzésről, megelőzésről, folyamatos tanulásról és alkalmazkodásról.
Lehetséges-e egy lépéssel a bűnözők előtt járni?
Teljes biztonságot senki sem tud ígérni, és nem is lenne hiteles ezt állítani.
A cél ma már nem az, hogy minden támadást minden körülmények között megakadályozzunk, hanem az, hogy előbb lássuk meg a fenyegetéseket, gyorsabban reagáljunk és gyorsabban tanuljunk, mint a támadók.
A sikeres szervezetek arra törekszenek, hogy a fenyegetésekről még azelőtt értesüljenek, mielőtt azok elérik a saját környezetüket.
Ebben kulcsszerepe van a fenyegetésintelligenciának. A megoldásaink globális láthatósága például lehetővé teszi, hogy egy szervezet már akkor tudomást szerezzen egy új támadási kampányról, amikor az még fórumokon, zárt csoportokban vagy dark webes csatornákon jelenik meg.
A modern kibervédelem lényege tehát nem csupán a reagálás, hanem az előrejelzés. Minél korábban érkezik az információ, annál nagyobb az esély a sikeres védekezésre.
Segíthet-e az AI a védekezésben?
Ma már elképzelhetetlen hatékony kibervédelem mesterséges intelligencia nélkül.
A Mastercard évek óta alkalmaz AI-alapú technológiákat a csalások felismerésében, a tranzakciók kockázatelemzésében és az anomáliák azonosításában.
Ezek a rendszerek képesek olyan mintázatokat és összefüggéseket felismerni, amelyeket emberi elemzők nem tudnának ilyen sebességgel és ekkora adatmennyiség mellett feldolgozni.
Az AI-képességeink ehhez további értéket adnak: óriási mennyiségű fenyegetési adat automatikus feldolgozását, priorizálását és értelmezését támogatják. Ez különösen fontos egy olyan környezetben, ahol
a támadók is egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát adathalász kampányok, csaló üzenetek, deepfake-tartalmak vagy automatizált támadások előállítására.
Ugyanakkor fontos látni, hogy az AI önmagában nem csodaszer.
A jövő egyik legfontosabb kiberbiztonsági kihívása az AI által támogatott támadások és az AI által támogatott védekezések versenye lesz.
A leghatékonyabb védelem az emberi szakértelem, a globális fenyegetésintelligencia, a technológiai védelem és a folyamatos edukáció kombinációjából áll.
