Veszélyben a külpiaci hálózat

A magyar gazdasági érdekekkel ellentétes lenne az ITDH által fenntartott kereskedelmi szolgálati irodahálózat visszafejlesztése, egyes irodák bezárása, a tevékenység megszüntetése. A hálózat az 1997. évi átalakítást követően már így is feladataihoz mérten - és nemzetközi összehasonlításban is - szűk létszámkerettel, alulfinanszírozottan, kevés állomáshelyen működik - szögezte le a Világgazdaságnak Patak Péter, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke. Arra a megkeresésünkre reagált, hogy a megszorítóintézkedések utolérni látszanak ezt a területet is. A megjelent adatok szerint ugyanis a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) külső piaci hálózatát finanszírozó Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 640 millió forintot szándékozik megvonni ettől a feladattól.

Miután pedig ennek a külön soron megjelenő finanszírozásnak éves támogatása 1,1 milliárd forintnyi, ez a lépés egyet jelentene azzal, hogy a meglévő 34 egység közül 15-öt, rosszabb esetben akár 20-at heteken belül be kellene zárni - reagált a Világgazdaságnak Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, annak a tárcának az illetékese, amely az ITDH egy másik tevékenységét, külső programjait finanszírozza. Hozzátette: tárcája a megszorító intézkedések ellenére az idén is biztosítja az ITDH számára a tavaly folyósított öszszeget. Egyben kifejtette, bízik abban, hogy a kormány megoldást talál a problémára, s megtalálja az ehhez szükséges, a tervezett megvonás miatt kieső s hiányzó 640 millió forintot.

Úgy tudjuk, hogy a megoldást keresendő, folyamatosak az egyeztetések az érintett tárcák között. Pontosan ezekre az egyeztetésekre hivatkozva jelezte a GKM többszöri megkeresésünkre, hogy egyelőre nem kíván nyilatkozni a kérdésben.

A kereskedelmi szolgálati irodahálózat ma már az egyetlen intézmény, amely szakértelmével és szervezetével hatékonyan tudja segíteni a vállalkozók külpiaci megjelenését - emlékeztetett Patak Péter. Teszi ezt 1993 óta annak ellenére, hogy állandó átszervezés, tulajdonosváltás, évente jelentkező költségvetési, támogatási gondok akadályozzák a folyamatos munkát, a hosszabb távra szóló kereskedelemfejlesztési eszközök kidolgozását és alkalmazását. Nemhogy a leépítést kellene elkerülni, inkább bővíteni kellene a hálózatot, úgy, ahogy versenytársaink is teszik, tette hozzá. Az MKSZ szerint a magyar export bővítése szempontjából fontos relációkban célszerű lenne mielőbb irodát nyitni, így Oroszországban, Indiában, egyes FÁK-országokban.

Ugyanígy látja a helyzetet Major, aki leszögezte: a világban pontosan a kialakulóban lévő magyarországi helyzettel ellentétes tendenciák érvényesülnek. Szlovákia például - amely a külföldi működő tőkéért folytatott versenyben komoly vetélytársunkká nőtte ki magát az elmúlt időszakban - 20 új állomáshelyen nyit ilyen befektetésösztönzéssel és kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó külföldi irodát; Románia a napokban jelezte, hogy egymilliárd forintnak megfelelő összeggel megtoldja a külgazdasági hálózat finanszírozását; de akár európai uniós példákat is fel lehet hozni, hiszen például Franciaország mintegy 2000 szakértője dolgozik az exportösztönzésen külpiacokon.

Nem szólva arról, hogy a kormány által meghirdetett gazdaságpolitika prioritásai között szerepel az exportvezérelte növekedés, a foglalkoztatási helyzet javítása, a regionális kiegyenlítés, a külföldi működőtőke-bevonás fokozása. Ilyen körülmények között az ezeket a célokat szolgáló professzionális szervezetet és külső hálózatát radikálisan csökkenteni nem olyan opció, amellyel érdemes lenne egyáltalán foglalkozni - fejtette ki a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Patak Péter megfogalmazása szerint pedig a külgazdasági prioritásoknak nemcsak az elvárások és célkitűzések meghatározásánál, hanem az irányításban, a támogatások odaítélésében, valamint a külképviseleti rendszerben is tükröződnie kell.