Vitatott az egyetlen kulcs

Egyelőre csak kezdeti szinten folyik a jövő évi adóváltoztatások előkészítése, de úgy tűnik, most is az SZDSZ igyekszik emelni a tétet. Legalábbis egyes politikusai már határozott szándékokról nyilatkoztak úgy, hogy koalíciós szinten erről még nem volt egyeztetés, s tudni előre, az "adótéma" az egyik legérzékenyebb része a szocialisták és a szabad demokraták közötti együttműködésnek. Az SZDSZ parlamenti vitanapot igyekszik kezdeményezni az adók csökkentéséről, Csillag István már konkrétumokat is bejelentett. A gazdasági miniszter jelezte: tárcája az iparűzési adó felváltására tesz javaslatot, és az egykulcsos szja bevezethetőségének előnyein gondolkozik. Az SZDSZ szerint nincs racionális alapja a bevezetésének, ehelyett a párt választási programjában is szereplő kétkulcsos szja-ra tesznek majd javaslatot. Ennek iránya ma a 18 és a 36 százalék.

Ebben a ciklusban fel sem merülhet Magyarországon az egykulcsos szja - mondták a szocialisták, bár hozzátették, politikai döntés még nem született, de ez látszik körvonalazódni, s a döntésre ebben a hónapban sor kerül. Ám tény az is, hogy ennek gazdasági hátterét még nem számolta ki senki. A nyári koalíciós vitában csupán ötletként fordult elő, hogy 25 százalék kulcs körüli léphetne életbe a három helyett, ám ez csak egy volt a PM által számolt különféle variációból. A "politikai környezete" egyébként azt kívánná meg, hogy az egykulcsosra való áttéréssel együtt szűnjenek meg az adókedvezmények is, s legalább 20 százalék körülinek kellene lenni a kulcsnak.

Még decemberben az azóta leköszönt pénzügyminiszter, László Csaba egy interjúban elmondta: a tárca 23 százalékos adókulcs mellett látja megvalósíthatónak a jelenlegi szja-tábla kiváltását. A tárcától időközben kiszivárgott információkból azonban lehet következtetéseket levonni. Erre az évre ugyanis 20 százalék alatti szja-terhelésről számoltak be, ami azt jelenti, hogy az öszszes kedvezmény megvonásával és 20 százalékos egyetlen kulcs alkalmazásával (a bevételeket tekintve legalábbis) már jól is járna az államkassza. Napvilágot látott az is, hogy az szja-kedvezmények az idén mintegy 400 milliárd forintot tesznek ki, ami beleillik abba, hogy a 23 százalékos adókulcs a jelenlegi kedvezmények megtartása mellett bevezetendő adókulcs lehetne. Biztos számokról azonban már jó ideje nem lehet beszélni, hiszen a PM az idei adótörvények megalkotása során kifejezetten ügyelt arra, hogy az adóváltozásokat alátámasztó hatástanulmányokat és számításokat a közvélemény ne ismerhesse meg. Az előző évek gyakorlatával szemben még az Országgyűléshez megküldött törvényjavaslathoz sem csatolták ezeket. Egy biztos: az egykulcsos szja csakis a jelenlegi adókedvezmények teljes körű újragondolásával együtt vezethető be. Ellenkező esetben ugyanis éppen a magas jövedelműeket preferálná, vagyis a jelenleginél kevésbé igazságos helyzetet teremtene.

Nem csak a kedvezmények átdolgozása az egyetlen kerékkötője a személyi jövedelemadó-rendszer egyszerűsítésének. Politikailag ugyanis erős érv az szja-ból úgynevezett helyben maradó rész ügye is. Ez az az összeg, amelyet a helyi önkormányzatok kapnak meg a központi büdzsé helyett. Az idén a helyi önkormányzatok részesedése a személyi jövedelemadóból mintegy 455 milliárd forint lesz - a PM legfrissebb számai alapján. Nem véletlen, hogy a másik téma adóreformügyben éppen a helyi adók rendszerének megreformálása.

A PM politikai államtitkára, Veres János éppen arról számolt be tegnap a Napi Gazdaság konferenciáján, hogy megkísérelnék regionális szintre terelni az iparűzési adót, és még fut az a javaslat is, mely a jelenlegi bevételalapról a társasági adóval azonosan, nyereség után fizetendő adóvá tenné azt. Medgyessy Péter miniszterelnök is határozottan nyilatkozott adózási elképzeléseiről a tegnapi konferencián. Mint mondotta, ő készen áll az adórendszer átalakítására. A miniszterelnök szerint ez a társasági, vállalkozási adóterhek csökkentésére irányulhat, az szja-nál és az ehhez kapcsolódó transzfereknél pedig a rendszer igazságosabbá tétele felé mozdulhat el. Megerősítette, hogy az iparűzési és a társasági adó csökkentését reálisnak tartja, ám az áfáét nem. (OG-TE)