Zöld jelzés munkavállalásra

Mindig rossz érzésem van, amikor azt hallom, hogy Írország lezárja munkaerőpiacát a magyarok előtt - mondja Brendan McMahon budapesti ír nagykövet -, mert ez nem igaz. Szavai szerint hazájában a bővítés napja, 2004. május 1. után szívesen látnak minden munkavállalót az Európai Unió régi és új polgárai közül. Ugyanakkor szeretnék elejét venni a "szociális turizmusnak", annak, hogy bárki illetéktelen (nem munkavállaló) hozzájusson az ír szociális juttatásokhoz. Ennek megakadályozására a dublini kormány számos intézkedést irányzott elő.

Ezek keretében a támogatást igénylőnek - legyen bár magyar, német vagy ír - igazolnia kell "szokásos ott-tartózkodást igazoló engedély" segítségével, hogy már két éve Írországban él. A feltétel, a diplomata szerint, összhangban van az EU szabályozásával, és kizárólag azokra vonatkozik, akik az előírt hozzájárulások lerovása nélkül akarják igénybe venni a helyi szociális juttatásokat, így elsősorban a munkanélküli-segélyt, a nem járulék alapú nyugdíjellátást vagy a családi támogatást. Ugyancsak az intézkedésekkel függ össze, hogy tanácsos az álláskeresést itthonról intézni, s Írországba érkezve rögtön munkába is állni.

Ellenkező esetben - tekintettel arra, hogy a megélhetés drága, egy albérleti szoba például 300 euró Dublinban - igazolni kell, hogy az álláskeresés időtartamára az ott-tartózkodás költségeire van anyagi fedezete. Jelenleg legalább 100 ezer külföldi dolgozik a zöld sziget déli részén, a legtöbben a vendéglátás területén, de vannak közöttük mérnökök, építészek és számítástechnikai szakemberek is. A csatlakozó országok közül a balti államokból érkező munkavállalók előszeretettel farmerként, főleg a zöldségtermesztésben próbálnak szerencsét. Az ír nagykövet Magyarország esetében az EU-csatlakozás után sem számít jelentős növekedésre a munkavállalók számában, hiszen - mint fogalmaz - az érdeklődés mértékéről sokat elárul, hogy miközben Budapestről 1, Prágából 3 járat indul Dublinba naponta.

Ami a magyarokat illeti, az elmúlt négy évben összesen 1400-1500-an dolgoztak munkavállalási engedéllyel Írországban. A nem legálisan munkát vállalók számáról megbízható adat nincs, a tapasztalatok alapján azonban valószínűsíthető, hogy számuk a korábbi esztendőkben, évről évre mintegy másfélszeresen meghaladta az éves átlagot - tájékoztatta lapunkat Pálmai Géza, hazánk dublini nagykövete. A sziget déli, köztársasági részén dolgozó magyarok között sok az angolul jól beszélő, képzett szakember, akik elsősorban a szolgáltatói szektorban, a vendéglátás területén, kórházakban, egészségügyi intézményekben helyezkedtek el, vagy olyan speciális szaktudást igénylő területeken, mint a számítástechnika vagy a szoftvergyártás. Emellett sok fiatal magyart alkalmaznak pincérként szállodák, éttermek, golfklubok, de folyamatosan nagy az érdeklődés az olyan hiányszakmák képviselői iránt, mint például altatóorvos, szülész-nőgyógyász, nővér, továbbá autószerelő, karosszérialakatos, fejlesztőmérnök, gépésztechnikus, vagy éppen hentes. Többen kifejezetten nyelvtanulási céllal mennek Írországba, általában 3 hónapnál rövidebb időt tervezve, de ezt gyakran meghosszabbítják, ezzel párhuzamosan pedig megpróbálnak munkát találni és némi pénzt keresni (2004 januárjától a garantált minimálbér 7,50 euró/óra.) Nő a bébiszitterkedők száma is. A magyarok részére kiadott munkavállalási engedélyek száma az igényeket követve az elmúlt években ingadozott: míg 2000-2001-ben éves átlagban 180, 2002-ben pedig 280 ilyen engedélyt adtak ki, ez a szám 2003-ban már 320-ra nőtt. A 2004 januárjában kiadott 12 darab engedélyből azonban csak 6 új, a másik 6 korábbi engedély megújítása.

Mindezek fényében a csatlakozás után magyar részről Pálmai Géza sem számít jelentős növekedésre, csupán azt valószínűsíti, hogy akik most illegális munkavállalók, alighanem mindent megtesznek majd munkajogi státusuk rendezésére, ha ehhez munkaadójuk is hozzájárul.

Tény ugyanakkor, hogy Írország munkaerőhiánnyal küzdő gazdasága számára - különösen a sokak által remélt gazdasági fellendülés küszöbén - a jövőben is fontos lesz, hogy kellő számú és képzettségű munkavállaló érkezzen az országba. A teljes piacnyitást kilátásba helyező korábbi nyilatkozatok után talán ez is oka lehet annak, hogy a mostani szigorító intézkedések bejelentése Magyarországon is feltűnést keltett. A szociális juttatásokkal foglalkozó jelenlegi törvény kiegészítésének vitája az ír parlamentben jelenleg zajlik és várható, hogy az új szabályozás még 2004. május elseje, a tízek csatlakozása előtt életbe lép. Ha az eddig nyilvánosságra került kormányzati elképzeléseknek megfelelően, változatlan formában fogadják majd el az ír szociális és családügyi miniszter javaslatait, az azt jelenti, hogy a magyarok a csatlakozást követően az EU jelenlegi tagállamai és (Málta, valamint Ciprus kivételével) a most csatlakozók állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek, mindannyian az írekkel azonos feltételekkel vállalhatnak munkát Írországban.

A jelenlegi ír hivatalos nyilatkozatok ismeretében hazánk dublini nagykövete is úgy látja, hogy a 2004. május elseje előtt életbe léptetni kívánt - a szolidaritási elven nyújtott támogatások jogosultsági feltételeit szigorító - intézkedések minden bizonnyal a gyakorlatban sem lennének megkülönböztető jellegűek, mert várhatóan egyformán vonatkoznak majd minden írországi munkavállalóra. A jogalkotási folyamat azonban még nem zárult le, ezért végleges értékelésre csak a törvénymódosítás szövegének ismeretében lehet majd vállalkozni - tette hozzá a képviselet-vezető.