A ruházati cikkek vásárlóinak érdeklődése egyre inkább a hipermarket, hozzáértő eladókat foglalkoztató szaküzlet és az áruház felé fordul. A cipővásárlás leggyakoribb helyszíneinél szintén élre tört a hipermarket, a szakbolt, ahol kiszolgálják a vevőt és az áruház is. Többek között ezt állapítja meg a GfK Piackutató Intézet új felmérése a vásárlási szokásokról, a fogyasztók véleménye alapján. Évente a válaszadók 29%-a - emlékezete alapján - mindössze egyszer-kétszer vesz ruhaneműt. További 28% minden negyedévben kerít rá sort. A cipővásárlási gyakorisága sem sokkal kedvezőbb, mint a ruhaneműké. A felnőtt lakosság 33 százaléka ugyanis kétévenként vagy annál is ritkábban vesz cipőt. Minden évben egyszer vagy kétszer a felnőtt lakosság 39 %-a vesz cipőt.
A ruházati cikkek forgalma 2003-ban elérte a 339 milliárd forintot. Ez 7 százalékkal több, mint az előző évi 317 milliárd forint. A növekedés a felsőruházat második félévben megugrott vásárlásainak köszönhető.
A háztartásokat fontos szempontokból reprezentálja az a vásárlásokért felelős 1000 személy, zömében háziasszony, akit a GfK megbízottai személyesen kérdeztek meg vásárlási szokásaikról. A 2003 őszén végzett felmérés eredményeit összegző Shopping Monitor című tanulmány idén ötödször jelent meg. A kutatás célja feltárni a vásárlási szokásokat, ahogyan azokat a fogyasztók látják.
Amíg tavalyelőtt a háziasszonyok legnagyobb része, 31 százaléka leginkább még utcai standon vagy piacon szerezte be a ruhaneműt, addig a legutóbbi felmérés szerint 35 százalék számára a hipermarket a ruházati cikkek leggyakoribb beszerzési forrása. A kiszolgálást nyújtó szakboltot és a kisebb önkiszolgáló szakboltot a háziasszonyok 28-28 százaléka jelölte meg fő bevásárló helyként. Így az utcai stand és piac visszaszorult a negyedik helyre, 27 százalékos említéssel. (Egy válaszadó két bolttípust nevezhetett meg, mint leggyakoribb bevásárló hely).
Érdekes, hogy a hipermarketet főleg a 40 évesnél fiatalabbak, legalább érettségizettek, magas jövedelműek, továbbá a fővárosban vagy Pest megyében élők részesítik előnyben. Itt nyilván szerepet játszik a nagy eladóterű üzletek elérhetősége is.
Ugyanez a helyzet az áruházzal, amelynek szintén fővárosi vásárlói felülreprezentáltak.
A kisebb szaküzletek fő vevői már egyenletesebben oszlanak meg a lakosság különböző csoportjai között. Ezt az üzlettípust az egyetemet vagy főiskolát végzettek preferálják az átlagosnál jobban, és a havi nettó 120 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban élők.
Az utcai árusok és piacok jelentősége látványosan csökken. Létüket főleg a 60 éven felüli, nyolc általánost vagy kevesebbet végzett, kis falvakban élő vevőknek köszönhetik.
A használt cikk kereskedések a felnőtt lakosság 5 százaléka számára jelentik a ruházati cikkek fő forrását.
A ruházati cikkek vásárlásának gyakorisága alig változik. Mivel azonban a ruházati cikkek értékben mért forgalma 7 százalékkal növekedett egyik évről a másikra, egy-egy alkalommal nagyobb értékű árut vesznek, mint eddig.
Legtöbben évente mindössze egyszer-kétszer vesznek ruhaneműt. Figyelemre méltó, hogy az egyes szocio-demográfiai csoportok között ebből a szempontból nincs lényeges eltérés.
A második legnagyobb csoportot képezik, akik minden negyedévben kerítenek rá sort. Ez a két kategória a vásárlók közel 60 százalékát képviseli.
A cipővásárlási szokások nagyjából hasonlóan változnak. Legtöbb ember számára a hipermarket lett a vásárlások leggyakoribb helyszíne. Itt is javult a kiszolgálást nyújtó szakbolt pozíciója. Az utcai árus és piac kategória a harmadik helyre csúszott vissza. A kisebb önkiszolgáló szakbolt negyedik a rangsorban. Az áruház nagyot fejlődött, és feljött az ötödik helyre. A nagyobb önkiszolgáló szakbolt viszont sok vevőt vesztett, - valószínűleg a hipermarket csábította el őket.
A többi bolttípust a válaszadók 3 százaléka vagy még kisebb része említette, mint a cipővásárlás leggyakoribb helyszínét.
A cipővásárlási gyakorisága sem sokkal kedvezőbb, mint a ruhaneműké. A felnőtt lakosság 33 százaléka ugyanis kétévenként vagy annál is ritkábban vesz cipőt.
(Gfk Piackutató Intézet)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.