Környezetvédelmi OECD-aggályok

Az OECD-államok elmaradnak az általuk kitűzött és 2010-ig teljesíteni kívánt környezetvédelmi célok időarányos teljesítésétől - hangoztatja a szervezet tanulmánya. Az anyag a tagországok által 2001 májusában - a folyó évtizedre - elfogadott ökológiai stratégiai program végrehajtásának állását foglalja öszsze, a környezetvédelmi miniszterek április 20-21-én

Párizsban tartandó tanácskozására.

A jelentés a bevezetőben megállapítja, hogy a jelenleg folytatott kurzus elégtelen akár a biodiverzitás, akár a légkör hatékony védelméhez. A szerzők különösen problémásnak tartják, hogy lassan halad a környezeti terhelésnek a növekedésről való leválasztása.

A 2001-es program összeállításakor a természeti erőforrások hatékony menedzselését azért tartották fontosnak, hogy fenntartható legyen az ökológiai rendszerek integritása. E programpont irányozza elő az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogását, amiben az OECD-tagállamok csak a légkörterhelés lassúbb fokozódásáról tudtak beszámolni. Szerény pozitívumként értékeli a jelentés, hogy több tagállamban a kormány szoros együttműködést alakított ki a magánszektorral a megújuló energiaforrások hasznosítására, a fosszilis energiahordozókból való hatékonyabb áramtermelés és a szénelnyelő technológiák kidolgozására, a közlekedésben a benzin/elektromos, illetve az üzemanyagcellás meghajtás kidolgozására, illetve az energiatakarékos építési és feldolgozóipari technológiák kimunkálására.

További, hatékonyan menedzselendő erőforrásként szerepel az OECD-stratégiában az édesvízkészlet. E tekintetben a mostani tanulmány pozitívumként említi, hogy az ipar és a háztartások vonatkozásában nagyrészt megvalósult a felhasználás optimalizálását célzó fogyasztási tarifák bevezetése, amelyek immár közelítenek a vízszolgáltatás határköltségeihez, a mezőgazdaság azonban továbbra is jelentős szubvenciókat élvez ezen a területen. A biodiverzitás tekintetében a jelentés szóvá teszi, hogy a növényi és állati élőhelyek visszaszorulása, illetve felaprózása ellen keveset tettek a tagállamok, hatékony óvintézkedésekkel csak a természetvédelmi parkokban lehet találkozni.

A gazdasági növekedés és a környezeti terhelés szétválasztásában az OECD kiemelt feladatokat lát a mezőgazdaság számára, ahol az egész ágazat tevékenységét kell úgy átszervezni, hogy azzal védeni lehessen a természeti környezetet. E tekintetben a jelentés biztatónak tartja, hogy csökkent a földterületek igénybevétele és a termőföld eróziója. Csökkent ugyan, de továbbra is veszélyes szinten áll a növényvédő szerek használata. A közlekedésben mérséklődött a légszennyezés, az úthálózat kiterjesztése azonban még inkább töredezetté teszi az élőhelyeket. Az energiatermelésben a tagállamok fokozatosan hajtják végre a szénről a gázra való átállást, eközben mérsékelték a károsanyag-kibocsátást, és lassan teret nyer a megújuló energiaforrások kiaknázása.