Pest megye válna, a főváros nem

A főváros és agglomerációja szétválaszthatatlan egységet alkot - jelentette ki a Világgazdaságnak Bakonyi Tibor főpolgármester-helyettes. A főváros EU-integrációs ügyekért felelős vezetője ezt azzal kapcsolatban fejtette ki, hogy Baráth Etele politikai államtitkár brüsszeli tárgyalásai után tegnap azt nyilatkozta lapunknak: az unió jó néven venné, ha Magyarország még május elseje előtt döntene a központi régió sorsáról, Budapest és Pest megye szétválásáról. Bakonyi Tibor elmondta: a főváros és a 75 környékbeli település földrajzi, gazdasági, közlekedési szempontból és a napi élet minden szintjén összekapcsolódtak, emellett térség fejlesztése is csak együtt képzelhető el.

A főváros nem tud arról, hogy Brüsszelben szorgalmaznák a szétválást, ebben a kormánynak kell majd állást foglalnia. Kérdés, hogy ez a rendkívül összetett ügy elő van-e úgy készítve, hogy megfontolt döntés születhessen.

A főváros és a megye szétválását többen azért szorgalmazzák, mert a régió GDP-je az EU 2007-2013 közötti költségvetésében meghaladná az uniós mutató 75 százalékát, s így kiesne a legkedvezőbb támogatási csoportból, az Objektív I-ből. Brüsszelben a tervek szerint május 10-e körül döntenek a 2006 utáni kohéziós politikáról, akkor lehet majd tisztán látni. Bakonyi Tibor rámutatott: a kormánynak olyan megoldást kell találnia, amely Budapestnek is kedvező, mert ha a nemzetközi versenyben a magyar főváros elveszti gazdasági előnyét Pozsonnyal, Prágával vagy Varsóval szemben, az az egész ország lemaradását eredményezheti.

A jelenlegi régiós beosztáson alapvetően kellene változtatni, az lenne a legcélszerűbb, ha Pest megye az önálló közép-Duna-völgyi régió része lenne - nyilatkozta lapunknak Szabó Imre. A Pest megyei közgyűlés elnöke kifejtette: az új régiós lehatároláshoz parlamenti többség kellene, ami nincs meg. Ezért nem látja megoldhatónak azt sem, hogy a főváros az agglomerációval alkosson régiót.

Szabó Imre álláspontja szerint a fővárostól való elválás nem jelentené az együttműködés hiányát, a közös ügyek intézésére agglomerációs tanács létrehozását tartaná indokoltnak. A megyei közgyűlés a közelmúltban miniszteri kérésre nem tűzte napirendjére a szétválás ügyét, miután még kormányzati szinten is folynak az ezzel kapcsolatos egyeztetések. A közgyűlés elnöke úgy látja: célszerű lenne még a teljes jogú tagság előtt dönteni a központi régió sorsáról. A teljes jogú tagság után ugyanis már nehezebb a régiólehatárolás megváltoztatására vonatkozó eljárás.

A megfigyelők szerint, ha megmarad a jelenlegi régió, akkor évi 50-60 euró uniós támogatás jutna egy főre, ha fölbomlana, akkor viszont az elérhető támogatás megközelítené a 300 eurót fejenként. A válással a megye legalább húsz évig számíthatna százszázalékosan EU-pénzekre, míg Budapesttel csak 2007-ig.