Svédország élenjár az EU-ban

A svéd-magyar találkozások évének, 2004-nek a Svédületes! nevet adta a skandináv ország nagykövetsége. A svéd-magyar kutatási és fejlesztési együttműködések erősítése jegyében Svédország innovációs eredményeit vettük számba.

Skandinávia legnagyobb és legnépesebb országa több szempontból is az egyik legfejlettebb EU-tagállam. Európa leginnovatívabb régiói közül felülmúlja a nyugat-európai átlagot, egyik húzóágazata az információtechnológia, emellett pedig a biotechnológiai ipar is egyre fontosabb szerepet kap.

Svédország immár három éve vezeti az IDM/World Timesnak a legfejlettebb információs társadalmakat elemző összeállítását, amely 55 országban az internet, a számítógép és a társadalom 23 különböző infrastrukturális elemét veszi alapul. Az ország a mobilkommunikációban is élenjár. A mobiltelefon-lefedettség már 2001-ben elérte a 80 százalékot, a svéd törekvéseket azonban jól jellemzi, hogy a harmadik generációs mobiltechnológiát (3G) a lakosság 99,98 százaléka számára akarják elérhetővé tenni.

Az információs és kommunikációs technológiai (ICT) boom az 1990-es évek közepére tehető, amikor az Ericsson a világ egyik vezető távközlési vállalatává vált.

Az információtechnológia terén szerzett előnyök megtartása miatt a svéd fejlesztőcégek az egyetemek aktív közreműködésére is számítanak. Több felsőoktatási központ is új technológiákat és a felhasználók igényeihez alkalmazkodó modelleket fejleszt ki.

Az ICT-szektor mellett rendkívül látványos fejlődést mutat a svéd biotechnológiai ipar is. Az utóbbi évek egyik leglátványosabb eredménye, hogy a több mint 200 vállalatot felsorakoztató svéd biotechnológia a negyedik legnagyobb szakágazattá vált Európában. Csak 1996 és 2001 között több mint száz ilyen típusú céget alapítottak. Jelentőségüket jelzi, hogy Európa három legerősebb biotechnológiai klasztere Stockholm/Uppsala, Göteborg és Malmö/Lund térségére tehető. Ezeken a csomópontokon tömörülnek a világszínvonalú kutatók és cégek. Egyre erőteljesebb tendenciát mutat az is, hogy a nagyobb gyógyszergyártók mindinkább függnek a biotechnológiára szakosodott cégek termékeitől és projektjeitől.

A világgazdasági lassulás azonban az elmúlt években Svédországban is éreztette hatását annak ellenére, hogy a gazdaság szilárd alapokon állt: a növekedés érezhetően magasabb volt, mint a nyugat-európai átlag. Tavaly 1 százalékkal haladta meg a svéd GDP-növekedés az EU átlagát, és fél százalékkal gyorsabban nőtt, mint a legfejlettebb országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak átlaga. A szervezet előrejelzése szerint az idén 2,3 százalékkal haladja meg a tavalyit, jövőre pedig 2,7 százalékos növekedést prognosztizálnak.

A húzóágazatnak számító információtechnológiai szektor azonban némileg visszaesett. A gazdasági lassulás egyik jele, hogy a jelentős nagyvállalatok közül többen is elköltöztek az országból, a svéd tulajdonban lévő cégeket pedig gyakran a külföldi felvásárlás fenyegette.

A svéd kormány számos reformot elfogadott azzal a céllal, hogy növelni tudja a versenyt a gazdaságban. Nagy beruházásokat hajtott végre többek között az oktatásban, és fejleszti az infrastruktúrát is. Az Európai Bizottság egy 2003-ban készített tanulmánya szerint Svédország az uniós országok közül várhatóan 2010-ben is az egyik legversenyképesebb gazdasággal rendelkezik majd.