Brüsszelben elszabadulhat a költségvetési háború: Németország nekimegy Ursula von der Leyenék akaratának – mégsem Orbán Viktor volt az EU nagy problémája
Éles konfliktus körvonalazódik Brüsszelben: az Európai Parlament kedden várhatóan támogatni fogja, hogy az Európai Unió 2028 és 2034 közötti hosszú távú költségvetése meghaladja a 2 ezermilliárd eurót, vagyis nagyjából 800 ezer milliárd forintot. Ez jóval ambiciózusabb keret lenne annál, mint amit az Európai Bizottság jelenleg javasol, és szinte biztosan nyílt ütközéshez vezet az uniós tagállamokat képviselő Európai Tanáccsal, ahol Németország és a „fukar országok” csoportja inkább visszafogná a közös kasszát.
A vita a többéves pénzügyi keretről (MFF) szól, mely hét évre előre meghatározza, mire és mennyit költhet az EU. A Bizottság eddig egy 1,8 ezermilliárd eurós, vagyis mintegy 720 ezer milliárd forintos keretet tett le az asztalra, amely rugalmasabb felhasználást tenne lehetővé, különösen a védelem, az ipari versenyképesség és a stratégiai beruházások területén.
Az Európai Parlament azonban ennél is nagyobb mozgásteret akar.
A képviselők szerint az EU-nak egyszerre kell kezelnie az energiaellátási bizonytalanságot, a geopolitikai feszültségeket, a hadiipari fejlesztéseket és az amerikai, illetve ázsiai versenytársakkal szembeni lemaradás kockázatát. Ehhez szerintük nem elég a jelenlegi keret.
A tagállamok egy része viszont egészen másképp látja a helyzetet.
Friedrich Merz német kancellár a múlt héten világossá tette, hogy Berlin nem támogat jelentős költségvetési bővítést.
Szerinte amikor a legtöbb tagállam otthon szigorú költségvetési megszorításokat hajt végre, nem fér bele egy masszív uniós költségvetés-emelés. Merz szerint minden területen lefaragásokra van szükség ahhoz, hogy a bizottsági javaslat egyáltalán elfogadható legyen.
Von der Leyen új vámokkal és adókkal bővítené Brüsszel kasszáját - kereszttűzben a költségvetés
Ezzel szemben Franciaország, Lengyelország és több déli tagállam nagyobb közös költekezést sürget. Varsó például kifejezetten magasabb keretet támogatna, részben a biztonságpolitikai helyzet, részben a felzárkóztatási források miatt.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint a tárgyalás „rendkívül nehéz”, ami jól mutatja, mennyire távol vannak még egymástól az álláspontok.
A vita nemcsak arról szól, mekkora legyen a közös kassza, hanem arról is, ki fizesse azt. Az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint az egyik megoldás az lenne, ha az EU több saját bevételhez jutna, nem pedig kizárólag a tagállami befizetésekre támaszkodna.
Ennek részeként Brüsszel új bevételi forrásokat javasolt:
- a szén-dioxid-intenzív importtermékekre kivetett vámot,
- a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket,
- a nem újrahasznosított elektronikai hulladék utáni terheket,
- a dohányfogyasztás megadóztatását
- és a vállalati nyereségekhez kapcsolódó befizetéseket.
A Bizottság számítása szerint ezek együtt évente 66 milliárd eurót, vagyis mintegy 26 ezer milliárd forintot hozhatnának. Ez politikailag legalább akkora vita, mint maga a költségvetés mérete. A legtöbb tagállam korábban hűvösen fogadta ezeket az ötleteket, különösen a vállalati és fogyasztási típusú új uniós bevételeket.
Nem lesz könnyebb a döntéshozatal Orbán Viktor nélkül
Az Orbán Viktor nélküli első uniós csúcs gyorsan megmutatta, hogy a magyar miniszterelnök távozásával nem lett egyszerűbb az európai döntéshozatal, sőt több kérdésben még nehezebb lehet a kompromisszum. Korábban sok vezető számára Orbán Viktor vállalta a nyílt konfrontáció szerepét, most azonban a meglévő törésvonalakat másoknak kell majd felvállalniuk. Brüsszel különösen attól tart, hogy ha a francia elnökválasztáson a Nemzeti Tömörülés kerül hatalomra, egy új, Orbán Viktornál is erősebb blokkoló szereplő jelenhet meg az asztalnál. Ezért
az uniós intézmények igyekeznek még idén lezárni a legfontosabb vitákat, mielőtt a politikai erőviszonyok átrendeződnek.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az iráni háború nyomán új energiaválság fenyegeti Európát, ami további állami beavatkozást és költekezést kényszeríthet ki. Eközben a magyar választás után gyorsan elhárult az akadály az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelfelvétel és az Oroszország elleni újabb szankciós csomag elfogadása elől is. A Tisza Párt korábban több Európát és az uniós pénzek visszaszerzését ígérte, de ezek a célok könnyen ütközhetnek azzal, hogy Brüsszel ezért cserébe politikai és pénzügyi lojalitást várhat. A felálló új magyar kormány így már az első hónapokban olyan ügyekben kényszerülhet állást foglalni, ahol a semlegességnek komoly ára lehet.
