A postás után a bírósági végrehajtó csak egyszer csenget

Bírósági végrehajtó kézbesítheti ezentúl a bírósági végzéseket, ítéleteket, ha azt a címzett nem tudja, vagy nem akarja átvenni a postahivatalban. Igaz, mindezt csak akkor, ha az Országgyűlés elfogadja az ide vonatkozó jogszabály-módosítást. A tervezet szerint a végrehajtók akár telefonszám, vagy gépkocsi-, illetve lakcímnyilvántartás alapján is felderíthetik a címzett tartózkodási helyét. A küldemény átvétele nem lesz kötelező, a kézbesítő végső esetben akár a földre is dobhatja a leveleket.

A törvénytervezet kidolgozására az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést. A bírák szerint ugyanis nem felel meg a jogbiztonságnak a postai kézbesítésről 1953-ban elfogadott rendelet. A postás kétszer csenget. Ha egyik alkalommal sem talál otthon senkit, s a címzett öt napig a postán sem veszi át a hatóságok, hivatalok letétbe helyezett iratát, a küldeményt "nem kereste" jelzéssel visszaküldik a feladónak. Úgy tekintik, mintha a kézbesítés megtörtént volna.

Ez számos sérelmet okozott. Hazai vagy külföldi nyaralás, kórházi kezelés idején sokakat úgy köteleztek például különféle összegek megfizetésére, hogy védekezni sem tudtak. Akadtak ugyanakkor, akik nem is akarták átvenni a hatóság felszólításait, s elhúzták az eljárást.

Ha az új szabályokat várhatóan még az ősszel elfogadja a parlament, a címzett általában fél éven belül igazolhatja, hogy nem is kereshette a levelet. Emiatt nem érheti hátrány. Védik azonban a hitelezőket, tehát azokat is, akiknek például pénzzel, szolgáltatással tartozik valaki. Elsődlegesen továbbra is postán küldi ki a hatóság a határozatát, a bíróság a végzését, ítéletét, de ha a címzett ezt nem veszi át, beléphet az ügybe a végrehajtó. A jogosult kérésére - és költségén - a végrehajtó kiviszi a hivatalos iratot a megadott címre, s a kézbesítésről jegyzőkönyvet vesz fel. A jogszabály szerint arra is mód van, hogy ha a címzett elköltözött vagy huzamosan nincs otthon, a végrehajtó felkutassa a lakhelyét.(MHO)