Árstop Kínában

A kínai állami fejlesztési és reformbizottság az infláció csökkentése érdekében négy intézkedést jelentett be; az egyik közülük korlátozott árellenőrzést vezet be azokban a tartományokban, ahol a megélhetési költségek túl gyorsan emelkednek. A német Handelsblatt szerint az árellenőrzés bevezetésével Peking búcsút int eddigi reformirányvonalának, s szakértők emiatt attól tartanak, hogy Kína fékezési manővere az egész világgazdasági fellendülést visszafogja.

A The New York Times nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet. Egyrészt arra hívja föl a figyelmet, hogy a kínai hivatalos szervek szokásosan olyan, többnyire homályosan szövegezett rendeleteket adnak ki, amelyeket maguk nem hajlandók értelmezni - és ezzel a külföldi szereplőket csaknem az őrületbe kergetik -, másrészt ezen rendeleteknek egy része "belső fogyasztásra" szolgál, vagyis a korrupcióval átitatott kormányzásban a homályosság a piac személyes előnyöket szolgáló manipulációját takarja.

A lap azt is megjegyzi, hogy a kínai infláció mértéke "gazdasági rejtély". A hivatalos országos adat a márciusi éves inflációra három százalék, ami megegyezik a kormány által még éppen elfogadhatónak mondott legmagasabb rátával, de a fogyasztói árindex legnagyobb összetevőjének számító élelmiszerek árai 7,9 százalékkal emelkedtek. Annyi biztosnak tűnik, hogy az árellenőrzést a közlekedésben-szállításban, a villamosenergia-iparban és a vízügyben érvényesítik, s az intézkedés nem terjed ki a szabadáras rendben működő iparágakra. (VG)