Borul a török privatizáció?
A Tupras eladása volt a kormány legnagyobb szabású kísérlete, így meghiúsulása rendkívül rossz jel - idéz a Financial Times elemzői véleményeket. A kabinet még januárban állapodott meg az orosz Tatnyeftből és a török Zorluból álló konzorciummal az ország legnagyobb olajfinomítójának 66 százalékos eladásáról. Most azonban egy ankarai bíróság törvénytelennek nevezte a tranzakciót. Érvelése szerint a tender elbírálásának folyamata nem volt tiszta, és az olajcég eladása ellentétes Törökország nemzeti érdekeivel. A kormány azonnal fellebbezett az elsőfokú döntés ellen, ám kérdés, mikorra sikerül elhárítani a tranzakció útjában álló jogi akadályokat.
Szakértők rámutatnak: bár a befektetők nem voltak meggyőződve arról, hogy a Tatnyeft-Zorlu csoport jó irányba fogja vezetni a Tupras szekerét, a privatizáció elmaradása hosszabb távon még rosszabb lesz. Így nem csoda, hogy a bírósági döntés után mind a török részvények, mind a nemzeti valuta árfolyama esni kezdett - írja a Bloomberg.
Ankara az idén hárommilliárd dollárnyi privatizációs bevételre számít, és ebből 1,3 milliárdot jelentene a Tupras eladása. További probléma, hogy egy másik nagy állami cég, a Turk Telekom privatizálásának folyamata az eredeti tervhez képest csak több hónapos késéssel, júliusban indulhat meg. A távközlési óriásvállalat eladása évtizedek óta húzódik: hol a politikai akarat, hol a megfelelő vevő hiányzott, hol pedig különböző jogi problémák merültek fel. Márpedig az IMF - amely 19 milliárd dolláros hitelprogrammal támogatja Ankarát - elengedhetetlennek tartja a privatizáció gyorsítását és a 206 milli-
árd dolláros államadóssághegy csökkentését.
