Sorsdöntő órák következnek: Irán szerint Donald Trump máris válaszolt a 14 pontos békejavaslatukra – most dől el, hogy megnyílik-e a Hormuzi-szoros
Irán megkapta az amerikai választ a legújabb békejavaslatára – közölték az iráni állami média képviselői, írta a BBC vasárnap este.

Sorsdöntő órák következnek: Irán szerint Donald Trump máris válaszolt a 14 pontos békejavaslatukra – most dől el, hogy megnyílik-e a Hormuzi-szoros
Az iráni külügyminisztérium szóvivője a Tasnim hírügynökség beszámolója szerint azt nyilatkozta, hogy a Pakisztánon keresztül kézbesített választ jelenleg felülvizsgálják.
Az Egyesült Államok még nem erősítette meg hivatalosan, hogy válaszolt Teheránnak, de Donald Trump elnök állítólag vasárnap azt mondta az izraeli Kan Newsnak, hogy a béketerv "elfogadhatatlan" számára.
Teherán 14 pontos tervében arra kérte Washingtont, hogy vonja ki erőit Irán határainak közeléből, vessen véget az iráni kikötők elleni tengeri blokádnak, és szüntessen be minden ellenségeskedést – beleértve Izrael libanoni offenzíváját is. Továbbá azt is szorgalmazta, hogy a két ország 30 napon belül megállapodásra jusson. Az iráni állami média szerint a javaslat arra sürgette a két harcoló felet, hogy a jelenlegi tűzszünet meghosszabbítása helyett a „háború befejezésére” összpontosítsanak.
A javaslatra utalva Trump is reagált szombat késő este, amikor a Truth Socialon közzétett bejegyzésében azt írta:
Még nem fizettek elég nagy árat azért, amit az emberiséggel és a világgal tettek az elmúlt 47 évben.
Ugyanazon a napon a floridai Palm Beachen újságíróknak nyilatkozva azt nyilatkozta, hogy még részletesen át kell tekintenie a tervet.
Trump nem akar kivonulni a konfliktusból
A BBC Trump láthatóan vonakodik teljesen kivonulni az iráni konfliktusból, mondván, hogy "senkinek ne kelljen két vagy öt év múlva visszamennie”. Teherán legújabb javaslata egy kilencpontos amerikai tervre válasz, amely két hónapos tűzszünetet irányzott elő.
Pénteken Trump levélben fordult az amerikai kongresszus tagjaihoz, amelyben kijelentette, hogy a konfliktus „megszűnt” az április 8-i tűzszünet hatálybalépése óta – annak ellenére, hogy Irán továbbra is „jelentős” fenyegetést jelent az Egyesült Államokra és a régióban állomásozó katonai erőire.
Azt állította, hogy az iráni kikötők folyamatos blokádja nem jelenti a konfliktus folytatását és nem kell betartania a háború törvényhozási jóváhagyásának határidejét, mivel a fegyverszünet felfüggesztette az időt az ilyen kötelezettségek tekintetében. A törvény értelmében az amerikai elnöknek 60 napon belül meg kell szereznie a Kongresszus jóváhagyását a katonai akcióról szóló törvényhozók értesítése után, ellenkező esetben be kell szüntetnie az ellenségeskedést.
Pénteken telt el a 60. nap azóta, hogy Trump március 2-án hivatalosan értesítette a Kongresszust az Irán elleni amerikai csapásokról. Az Egyesült Államok és Izrael két nappal korábban, február 28-án indította el támadásait. Azóta van zárva Hormuzi-szoros, amely évtizedek óta nem látott energiaválsággal fenyeget.
Egyre frusztráltabbak a republikánusok
Irán többször is tagadta, hogy atombomba előállítására törekszik, és azt állítja, hogy programja kizárólag békés célokat szolgál, bár az ország az egyetlen nukleáris fegyvertelen állam, amelynek közel fegyverminőségű dúsítású uránja van.
Trump legutóbbi kijelentései akkor hangzottak el, amikor az amerikai törvényhozók – köztük néhányan a Republikánus Pártból – nyilvánosan egyre frusztráltabbak, mivel költséges, összetett és homályos célokkal bíró háborúnak tekintik a közel-keleti konfliktust.
Josh Hawley, Missouri állam republikánus szenátora felszólította a Trump-adminisztrációt, hogy kezdje meg az erők átcsoportosítását a konfliktus területéről, és azzal érvelt, hogy a háború folytatásához kongresszusi jóváhagyásra van szükség. Egy másik republikánus szenátor, Alaszka Lisa Murkowski szenátora – aki Trump neves kritikusa – kétségbe vonta a művelet sikerét és az esetleges tárgyalásokat.
Amerikában idén év végén félidős választásokat tartanak, így Trumpnak is kulcsfontosságú lenne az iráni háború mielőbbi lezárása. Annál is inkább, mert a hétvégén kijött felmérések szerint mélyponton van az elnök népszerűsége, ami döntően a közel-keleti konfliktus számlájára írható.


