Ez már a Taylor Swift-hatás: több százmillió euró mozdul meg világszerte – történelmi döntés a zeneiparban
A Universal Music Group (UMG) – az egyik legnagyobb zenei kiadó – részben kiszáll a Spotifyból, és ezzel párhuzamosan több százmillió eurót juttathat vissza az előadóknak. Ez egy olyan döntés, mely nemcsak a kiadó pénzügyi stratégiáját alakítja át, hanem a teljes zeneipar bevételmegosztási gyakorlatára is hatással lehet. A folyamatot pedig nem más, mint Taylor Swift kezdte el, így most előadók ezrei hálálkodhatnak neki.
A cég keddi gyorsjelentésében jelentette be, hogy igazgatótanácsa jóváhagyta a Spotifyban lévő részesedése felének értékesítését. Bár a tranzakció még nem zárult le, az már most látszik, hogy jelentős összegről van szó: Bill Ackman amerikai befektető-milliárdos korábbi becslése szerint
a UMG teljes Spotify-portfóliója körülbelül 2,7 milliárd eurót (nagyjából 1080 milliárd forintot) érhet.
Ennek fele alapján akár több százmillió euró kerülhet vissza az előadókhoz – számolt be róla a Billboard.
Taylor Swift jött, és borított mindent
A nagy kiadók – köztük a Warner Music Group és a Sony Music Group – már évekkel ezelőtt vállalták, hogy a streamingcégekben szerzett részesedések eladásából származó bevételek egy részét megosztják az előadókkal. A vita azonban sokáig arról szólt, hogy ezek a kifizetések valóban eljutnak-e a zenészekhez, vagy elviszi őket a kiadók által korábban adott előlegek elszámolása.
Ebben hozott fordulatot Taylor Swift 2018-as szerződése. Amikor az énekesnő a Universalhoz szerződött, kikötötte, hogy a Spotify-részesedés eladásából származó pénzeket a kiadó nem vonhatja le a művészek tartozásaiból.
Ez a nem visszakövetelhető (non-recoupable) kifizetés azóta iparági mércévé vált, és most is kulcsszerepet játszik abban, hogy a mostani tranzakció tényleges bevételt jelenthet sok előadónak.
Ez különösen azoknak lehet fontos, akik még mindig tartoznak a kiadójuknak a korábbi előlegek miatt. A zeneiparban ez általános jelenség: a kiadók gyakran előre finanszírozzák az albumokat és a marketinget, amit a későbbi bevételekből számolnak el. Így sok előadó papíron még akkor is mínuszban van, amikor már sikeres.
A Warner és a Sony is hasonló stratégiára törekszik
Az elmúlt években ugyanakkor elindult egy korrekciós folyamat. A Warner például 2023-ban arról számolt be, hogy egy év alatt mintegy 4500 előadónál törölték a régi, vissza nem fizetett tartozásokat, míg a Sony és a Universal is hasonló programokat indított. A mostani kifizetések ezt a trendet erősíthetik tovább, és tényleges pénzt juttathatnak olyan előadóknak is, akik korábban nem részesültek volna ilyen bevételekből.
A tranzakció mögött befektetői nyomás is áll. Bill Ackman, a Pershing Square alapítója április elején javasolta, hogy a UMG értékesítse Spotify-részesedését és az abból származó bevétel egy részét fordítsa a vállalat átalakítására, miközben jelentős összeget juttat az előadóknak is. Bár a mostani döntés nem teljes eladásról, hanem csak részleges kiszállásról szól, az irány egyértelmű:
a kiadó egyszerre próbálja növelni a részvényesi értéket és kezelni az előadók felé fennálló reputációs kockázatokat.
A Universal közlése szerint a befolyó összeg egy része részvény-visszavásárlási programba kerül, ami a befektetők számára kedvező lépés. Ez jól mutatja a kettős célt: miközben a kiadó kommunikálja az előadóknak történő kifizetéseket, a tranzakció pénzügyi haszna jelentős részben a tulajdonosoknál csapódik le.
Bill Ackman Taylor Swift egész kiadójára is szemet vetett
A Spotify-részesedés értékesítése ráadásul csak egy nagyobb stratégiai átrendeződés része lehet, ugyanis közben a legendás befektető, Bill Ackman is szemet vetett a Universalra. A Pershing Square Capital ajánlata 55 milliárd euróra (mintegy 22 ezermilliárd forintra) értékelné a céget, és egy összetett fúziós konstrukcióval szerezne benne nagyobb befolyást, miközben a vállalat tőzsdei jelenléte Amszterdamból New Yorkba kerülne át.
Az ajánlat már önmagában is megmozgatta a piacot: a papír árfolyama egyetlen nap alatt 9-11 százalékkal emelkedett április elején, részben azért, mert a befektetők alulértékeltnek tartják a céget. Ackman érvelése szerint a Universal árfolyamát nem a zenei üzletág teljesítménye, hanem külső tényezők – például a mesterséges intelligencia hatásai körüli bizonytalanság vagy a Spotify-részesedés értékelése – nyomták le az elmúlt hónapokban.
A tulajdonosi szerkezet sem egyszerű, hiszen a Bolloré Group és a Tencent is jelentős részesedéssel bír, ami szintén befolyásolja a befektetői megítélést. A tranzakció része lehet egy új, amerikai tőzsdére bevezetendő alap is, amellyel Ackman 5-10 milliárd dollárnyi (nagyjából 1800-3600 milliárd forintnyi) friss tőkét vonna be. Ez együtt azt jelzi, hogy a Universal körül nemcsak iparági, hanem komoly pénzpiaci verseny is zajlik, ahol a streamingből származó bevételek és részesedések értéke egyre fontosabb szerepet kap.
