Gallup: a magyarok háromnegyede visszahívná a katonákat Irakból
Magyarországon négyszer annyian ellenzik az amerikaiak iraki szerepvállalását mint ahányan támogatják - állapította meg a Magyar Gallup Intézet az április 25-28. között végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján; a cég a felmérés eredményéről ma közleményben tájékoztatta a távirati irodát.
Az iraki foglyok kínzásáról napvilágot látott hírek megjelenése előtt készített felmérés szerint azt, hogy a magyar kormány szállító alakulatokat küldött Irakba, a magyaroknak ugyancsak kétharmada (68 százaléka) ellenzi, viszont 23 százaléka támogatja; azok aránya, kik szerint az iraki részvétel miatti biztonsági kockázat kifejezetten nagy, vagy nem vállalható nagyságú, a 2003. szeptemberi 19-ről mostanra 28 százalékra nőtt.
A magyar katonákat hazahozatalát Irakból a magyar felnőtt lakosság 77 százaléka inkább helyeselné, s csak 15 százalék ellenezné.
A közlemény szerint ez utóbbival egyezik azok aránya, akik szerint "Irakban jelenleg a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem zajlik, miközben 44 százalék van azon a véleményen, hogy inkább Amerika saját érdekeinek védelme az, ami jelenleg Irakban történik".
A Magyar Gallup Intézet honlapján olvasható tájékoztatás szerint a kutatás keretében összesen 1020 embert kérdeztek meg e témában, akiknek összetétele a nemek aránya, a korcsoportok és a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükrözte a magyar felnőtt lakosság összetételét.
"Amikor 2003. szeptemberében, az alakulat missziójának kezdetén feltettük ugyanezt a kérdést, akkor kísértetiesen ugyanolyan arányban ellenezték, illetve támogatták a magyarok ezt a katonai részvételt, mint most, 2004. áprilisában" - írják, hozzátéve, "a jelek szerint a téma pártpolitikai tematizálása, kampánytémává emelése egyes pártok részéről nem befolyásolta a magyar közvéleményt".
"Nem volt megfigyelhető hatása a spanyol kormány azon döntésének sem, amely katonái kivonására vonatkozott. A magyarok meghatározó többsége kezdettől ellenezte ezt a részvételt, és ellenzi most is. Ebben a politikusok üzeneteinek és szándékainak aligha volt és van szerepe" - olvasható az intézet honlapján.
"Az 1996-os vagy 2003. eleji katonai vonatkozású részvételeket, akciókat a közvélemény többsége támogatta. A háborúk utáni rendezésben való katonai részvételt illetően tehát most először, a szállító alakulat Irakba küldésével kapcsolatban tapasztalhattuk, hogy az ellenzők vannak meghatározó többségben" - olvasható a kutatás értékelőjében, amely szerint "felméréseinkből az mindenképpen látható: a magyar szállító alakulat Irakba küldését a magyar közvélemény nem valamiféle elvi izolációs álláspontból, vagy doktriner pacifizmusból fakadóan helyteleníti".
A Gallup szerint ugyanis "a többség támogatta a béketeremtő vagy békefenntartó katonai szerepvállalást Boszniában és katonai orvos-csoport kiküldését Afganisztánba is, de az amerikaiak iraki akciójában való magyar részvétellel kapcsolatban a többség helytelenítő álláspontot foglalt el - ami immáron másfél éve gyakorlatilag változatlanul kétharmados arányú. A magyarok többsége ugyanakkor nem gondolja, hogy az iraki magyar katonai szerepvállalás elviselhetetlen biztonsági kockázatot jelentene az országnak".(MTI)
