Görög olimpiai deficitcsúcs

Görögország az olimpia költségei miatt valószínűleg az idén is túl fogja lépni a stabilitási paktumban előírt 3 százalékos deficitküszöböt - jelentette ki Jorgosz Alogoszkufisz gazdasági miniszter. Tavaly 3,2 százalék volt a GDP-arányos államháztartási hiány, így Athén immár "visszaesőként" követi el a túlköltekezés vétségét. Alogoszkufisz azonban ígéretet tett arra, hogy jövőre már a kívánt szintre szorítják le a deficitet. Hozzátette ugyanakkor, hogy az EU az utóbbi időben elég rugalmasan értelmezi a stabilitási kritériumok betartását, ami az európai gazdaság gyengélkedésére való tekintettel nem is indokolatlan.

Az olimpia megrendezéséhez szükséges beruházások - a közlekedési projekteket nem számítva - az idén 2,4 milliárd eurónyi állami forrást visznek el, ami egymilliárddal több az eredetileg tervezettnél. A rendezési költségek emelkedését elsősorban a terrorveszély miatt elrendelt biztonsági intézkedések indokolják; a Bloomberg szerint a NATO segítségével 70 ezer rendőr és katona fogja felügyelni a játékok biztonságát.

Az 1980-as moszkvai rendezvény óta most a legnagyobb az állami szerepvállalás, így nem csoda, ha az olimpia jelentős terhet ró a görög költségvetésre. Az állami apanázson túl kétmilliárd euróval gazdálkodhatnak a szervezők. A jelentős beruházás azonban megtérülhet: a hatalmas projekt hivatalos számítás szerint 2,4 milliárd eurót adhat hozzá az ország idei GDP-jéhez, és így a növekedés mértéke elérheti a 4 százalékot, ami uniós szinten rekordnak számítana. A következő évekre ennél is ambiciózusabb terveket dédelget az új jobbközép kormány: a ciklus végére 5 százalékra szeretné felpörgetni a növekedést. Ennek érdekében javítani kívánja a beruházási feltételeket, és az adórendszer reformja is napirenden van.