Nem hoz működő tőkét az EU

A várakozásokkal ellentétben az EU-bővítés nem fog fellendülést hozni az új tagállamokba áramló külföldi működő tőkében - állítja az Economist Intelligence Unit (EIU). A csatlakozó országok egyre inkább teret veszítenek Ázsiával szemben.

Miközben az európai integrációból származó előnyöket a külföldi befektetések területén az új tagállamok nagyrészt már learatták, az esetlegesen még kedvezőbbé váló kockázatértékelést ellensúlyozza a vállalatokat akadályozó uniós szabályok átvétele, a magasabb bérek és a reformok lelassulásának lehetősége - állapítja meg 500 globális befektető megkérdezésén alapuló, hamarosan megjelenő jelentésében az EIU. A londoni gazdaságkutató intézet ezért úgy véli, hogy az új EU-tagoknak keményen kell dolgozniuk befektetési "csáberejük" fenntartásán, üzleti környezetük javításán és versenyképességük megőrzésén.

Bár 1990 és 2003 között a most csatlakozott országok kapták a 27 rendszerváltó országba érkező külföldi működő tőke több mint 60 százalékát, az időszak utolsó évében már megfeleződött a 2002-es 23,6 milliárd dolláros összeg, miközben Kelet-Európa többi része továbbra is tartotta magát. Ez nemcsak a privatizációs hullám lecsengésével magyarázható, hanem a beruházások még keletebbre tolódását jelentő trend kezdetével.

Mivel a most csatlakozott országok már a tagság elnyerése előtt is hozzáférhettek az uniós piacokhoz, a formális belépés helyett a következő jelentős lökést a külföldi működő tőke számára valójában az euró átvétele adhatja majd - véli az EIU. A bérköltségek már nem jelentenek a korábbihoz hasonló vonzerőt; a gazdaságkutató számításai szerint a 2004 és 2008 között várt 20 milliárd dolláros beáramlás negyedével-harmadával is nagyobb lenne, ha a csatlakozó országok átlagbére megmaradt volna a kelet-európai térség szegényebb részére jellemző havi bruttó 3-400 dolláros szinten. Az azonban közel 600 dollárra emelkedett.

Az EIU arra is felhívja a figyelmet, hogy az új tagállamokba áramló külföldi működő tőke nagysága eltörpül az EU15 által felszívott összeghez képest, és ez a jövőben is így marad. A működő tőke elsődleges célpontjai ugyanis a fejlett országok.

Bár az új tagállamok már nem sorolhatók a jelentős beruházásokat igénylő feltörekvő piacok közé, még jelentős a növekedési potenciáljuk, és a piacaikon jelen lévő vállalatoknak más fejlesztési stratégiákat kell követniük, mint Nyugat-Európában - véli az Economist Corporate Network (ECN) által megkérdezett cégek többsége. A vállalati struktúrák ezért nem változnak radikálisan a bővítéssel sem; a megkérdezettek többsége csak az elkövetkező három év során, vagy az euró bevezetésekor integrálja majd az új tagokban folytatott tevékenységét egy nagyobb EU-régióba.