Sztráda: remények és gondok

A térség polgármesterei alapvetően örülnek az M7-es új szakaszának, amelytől főként az életminőség javulását és a turizmus fellendülését várják. Ugyanakkor örömük nem felhőtlen: az építkezésen alig van helyi alvállalkozó és munkalehetőség, a szállítás megterheli az utakat, és tovább élezi a regionális különbségeket is.

Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere szerint az immár egy évtizede várt autópálya elsősorban a megközelíthetőséget javítja. A gazdaságélénkítő hatás csak az idegenforgalomban lesz tetten érhető, hiszen már csak környezetvédelmi okokból sincsenek a tóparton nagyobb ipari üzemek. Ugyanakkor az autópálya sokat segít majd a turizmus olyan kellemetlen mellékhatásainak csökkentésében, mint például a nagy forgalom vagy a főutak gyors elhasználódása.

Az építkezések kellemetlen hatásait ugyan riaszthatják az itt pihenni vágyókat, néhány év múlva azonban a kész út reményeik szerint fellendíti majd az idegenforgalmat. Ugyancsak átmeneti az a kedvező hatás, hogy a sztrádaépítők ingatlanokat bérelnek, az ottani boltokban vásárolnak, és helyi szolgáltatásokat vesznek igénybe.

Folyamatosan szoros kapcsolatban állnak a fővállalkozó Vegyépszerrel, amely a helyi újságban folyamatosan beszámol az építkezésről. Ezenkívül negyedévente a térség polgármestereit külön is tájékoztatják a várható munkálatokról. Az önkormányzat segít a munkaerő-toborzásban is. Már több helyi lakosnak is sikerült így munkát találnia az építkezésen.

A település útjainak minél kisebb terhelése érdekében sikerült elérni, hogy a környéken a Vegyépszer vasúton szállítsa a szükséges anyagokat az építés helyszínére. Ugyanakkor problémát jelent, hogy mostanában ennek ellenére megélénkült a tehergépjármű-forgalom, ami miatt a polgármester várhatóan egyeztetést kezdeményez a kivitelezőkkel.

A balatonkeresztúri polgármester, Bárdos János személyesen is részt vett 1969-ben azon az balatonaligai tájékoztatón, ahol a Balaton déli partjának autópályát ígértek. Az építkezés megvalósulására azonban harmincöt évet kellett várni - emelte ki. Most azonban már mindenki bizakodó, hiszen reális közelségbe került a jobb összeköttetés.

A turizmus fellendülése mellett könnyebb lehet a helyiek élete is, hiszen a fővárosba vezető út is jócskán lerövidül, illetve, ha a teljes autópálya elkészül, könynyebben bekapcsolódhatnak a gazdaság vérkeringésébe Ausztria, Szlovénia és Horvátország felé is. Már ennek egyik első jele lehet, hogy a Bábolna Rt. helyi érdekeltsége a napokban raktárbázis és regionális elosztóközpont építésébe kezdett.

Bár az autópálya-építés okozta fennakadások elvileg kedvezőtlenül befolyásolják a vendégszámot, a polgármester tapasztalatai szerint az útmunkák megindulásával inkább élénkült az érdeklődés, s sokan máris az átadás időpontja felől tudakozódnak. A pálya gazdasági hatásait azonban szerinte csak az átadás után lehet reálisan megítélni.

Az itt lakóknak az építkezésen egyelőre nem sok munka jutott, s nincsenek helyi alvállalkozók sem. De mivel a település közelében pihenőhely is létesül a sztráda mellett, abban bíznak, hogy ott esetleg vendéglő és üzemanyagtöltő állomás is helyet kap, ami minden bizonnyal új állásokat is jelentene.

A legnagyobb problémájuk a megnövekedett teherforgalom, amely nemcsak növeli a balesetveszélyt, de a helyi utakat is tönkreteszi. A polgármester kiemelte: reméli, hogy az autópálya átadása után lesz pénz a leromlott utak helyreállítására is.

A közlekedés minősége az egész térség fejlődését meghatározza - emelte ki Gyenesei István, a Somogy megyei közgyűlés elnöke. Ugyanakkor a sztráda a másutt megszokottnál kisebb hatást fejthet ki Somogyban, hiszen a nyomvonal a Balaton közelében húzódik, ezért csak jórészt dél felé lesz érezhető az új szakasz gazdaságélénkítő hatása. Az új út átadásával azonban még látványosabbak lesznek a regionális különbségek: a megyében 54 zsáktelepülés van, amelyek aligha érezhetik meg a sztráda hatását az alsóbbrendű úthálózat megfelelő kiépítése nélkül.

Az elnök úgy vélte: a horvát autópályákkal való kapcsolat lendületet hozhat a térségnek, de egyúttal veszélyt is jelent, hiszen a vendégek egy része számára így a Balaton reális alternatívája lehet az Adria. Ugyanakkor világos, hogy ma a turizmus fejlesztésének egyik korlátja az utak szűk keresztmetszete, ami miatt a nagy forgalom már a pihenést is zavarja.

Az autópályától délre a munkahelyek számának gyarapodását remélik az önkormányzatok, ami jól lemérhető a beadott területfejlesztési pályázatok számán is. Az olyan településeken, mint a Balatonhoz közeli Marcali vagy Lengyeltóti, a lakosságszám emelkedését és a foglalkoztatottság javulását remélik. Emellett az autópályával egy időben több elkerülő út is megépül, ami nemcsak gyorsítja a forgalmat, de a belső utak tehermentesítésével az itt élők életminőségét is javítja. Ezzel nemcsak a part közeli telkek, üdülők, telephelyek, hanem összességében a Balaton környéke is értékesebb lesz.