Drága törlési procedúra

A Fővárosi Cégbíróságon állnak az uniós országokba irányuló kézbesítések, nincs pénz ugyanis a végzések lefordítására. A fordítás viszont - az idevágó közösségi irányelv értelmében - alapvető követelmény, mert anélkül nem szabályszerű a kézbesítés, a címzett tehát okkal tagadhatja meg az átvételt - közölte a Világgazdasággal Könnyűné Mondok Edit, a bíróság vezetője. Elég sűrűn kell, kellene külföldre levelezniük, különösen most, hogy a hivatalbóli törlés új szabályai előírják a cégtulajdonosok szigorúbb felelősségének érvényesítését.

A januártól élő rendelkezések szerint a hivatalbóli törlési eljárás megindításához már nem elegendő a cég telephelyének, fióktelepének, az ügyvezetőjének hiábavaló kutatása.

Fel kell deríteni a társaság befolyással bíró tagjait, és közvetlenül felszólítani őket, hogy tegyenek meg mindent a törvényes működés helyreállítására. Amennyiben megtehetnék, és mégis elmulasztják a szükséges intézkedéseket, úgy korlátlanul felelnek a cég tartozásaiért. Ám, ha fordítás híján nem szólítják fel őket, felelősségük is csak írott malaszt marad.

A Fővárosi Cégbíróságon ma bejegyzett vállalkozások mintegy tizede, 17 700 gazdasági társaság külföldi, 12 ezer pedig vegyes tulajdonú. A bíróság 2000 januárjától az idén júniusig 3300 külföldi és több mint 1700 vegyes tulajdonú fantomcéget törölt. Ezek közül a legtöbb kétségkívül kínai, illetve - az utóbbi másfél esztendőben - román vállalkozás volt, de szép számmal sorakoztak fel mögöttük az uniós országbeli, különösen német és osztrák cégek is.

Nem rendezi jogszabály, ki állja a fordítási költségeket, ami nyelvtől és a szöveg terjedelmétől függően igen változó, nem tíz-húszezer, hanem százezer forintot is meghaladó összeg lehet. Nyilván a címzettnek, illetve a vállalkozásnak kellene megfizetni az állam által megelőlegezett összeget, ám azt a bíróság - mivel az esetek többségében fantomcégről van szó - aligha tudná behajtani. Jóllehet a törvény alapján a külföldi cégeknél a hazai kézbesítési megbízott feladata lenne a levélátvétel és annak továbbítása az ügyvezetőnek s az irányadó befolyással bíró tagoknak, Szira Éva, a Pest Megyei Cégbíróság vezetője szerint az gyakorta nem jelent segítséget. Úgy tapasztalja: maga a cégjegyzékbe bejegyzett megbízott is többnyire "fantom", vagy ha mégsem, megvan a lehetősége arra, hogy szabályos úton megszabaduljon ettől a kötelemtől. A bírónő szerint az lehetne a megoldás, hogy az a cég, amelynek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője meghatározott ideig - például egy évig - tartó keresés után nem érhető el Magyarországon, törölhető legyen a cégjegyzékből.

Az Igazságügyi Minisztérium szerint ma már nem is kellene külföldre kézbesíteni, ha valamennyi idegen tulajdonú cégnek lenne itthon kézbesítési megbízottja. De sok cégnél ez még mindig hiányzik. Az intézményt hét éve vezette be a törvény, és legutóbb - éppen cégbírói javaslatokra - a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően módosították az idevágó szabályokat. A tárca bár nyitott minden ésszerű, jogszabályt pontosító felvetésre, garanciális okokból, a cégnyilvántartás hitelessége és a hitelezők védelme érdekében nem kíván enyhíteni a jelenlegi hivatalbóli törlési procedúrán. Álláspontja, hogy nem szüntethető meg egyszerűen, úgymond egyetlen tollvonással egy-egy vállalkozás. Való igaz, hogy a fantomcégeket törölni kell. De ugyanilyen fontos cél a kijavítható hibát, pótolható mulasztást elkövető gazdasági társaságok törvényes működésének helyreállítása is.