Munka nélküli háztartásban élők száma: a javulásban Magyarország kontinensbajnok

A foglalkoztatási helyzetet tekintve nézzük először a nagy képet. Magyarországon a foglalkoztatási ráta 2010-ben a legrosszabbak között volt az EU-ban, 27 országból a 24. helyen. A munkaképes korú, 15 és 64 év közötti népességnek akkor az 57 százaléka dolgozott. Ez a ráta emelkedett 2024-ben 75,1 százalékra, amivel a lista felső harmadába, a 9. helyre ugrottunk előre. 

Ez a 18,1 százalékpontos javulás arányát tekintve 31,8 százalékos emelkedés, amelynél magasabb értéket ebben az időszakban csak Málta ért el. A régióban 2010-ben csak Románia volt mögöttünk, mindenki más előttünk, 2024-ben már csak Csehország előzött meg minket, vagyis az utolsó előtti helyről a másodikra léptünk előre a térségben.

Még erőteljesebb változást mutat, ha azt vizsgáljuk, hogy hányan éltek, élnek olyan háztartásban, amelynek egyik tagja sem foglalkoztatott, például egy olyan, gyermeket nevelő családban, ahol egyik szülő sem dolgozik. Az ilyen háztartásokban élő, 18 és 59 év közötti felnőttek aránya (a teljes korosztályhoz képest) az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2010-ben 13,8 százalék volt, amivel az EU-ban a 25. helyen álltunk, a térségben utolsóként. Ez az arány csökkent 2024-re 4,7 százalékra, amivel az EU-rangsor 4. helyére léptünk előre.  (A dobogón Málta után Csehország és Szlovénia áll, de Szlovákia, Lengyelország és Horvátország is a felső harmadban van. Ezzel a régió – Románia kivételével – jobb értéket mutat az EU régi tagállamainál.) Ha a növekedés dinamikáját nézzük, a magyar teljesítmény még kiemelkedőbb: a csökkenés mértéke 9,1 százalékpont, aránya pedig 65,9 százalék, ami a legnagyobb javulás volt az egész EU-ban.

Ha ugyanezeket az adatokat megnézzük a 18 év alattiakra, vagyis azokra a gyermekekre vonatkozóan, akik olyan háztartásban, olyan családban nőnek fel, ahol senki sem dolgozik, akkor is hasonló képet kapunk. Az érintett gyermekek aránya 2010-ben 16,7 százalék volt, a második legrosszabb az EU-ban. Ez csökkent 2024-re 4,3 százalékra, ami a 7. helyre volt elegendő. A helyezésünk tehát a felnőttek között kedvezőbb, ugyanakkor a gyermekek esetében olyan mélyről indultunk 2010-ben, hogy a javulás mértéke a felnőttekénél is nagyobb: 12,4 százalékpont, vagyis arányában 74,3 százalék, ami szintén a legnagyobb csökkenés az EU-ban.

Érdemes megvizsgálni a térségbeli országok dinamikáját is, amelyet az alábbi két ábrán mutatunk be.

Az ábrán a javulást a csökkenő szakaszok jelentik. Jól látható, hogy 2006-tól 2010-ig (korábbról nincs adat) Magyarországon az érintettek száma, ami eleve magasan a térségi átlag fölött volt, a régiós trenddel ellentétben jelentősen nőtt, 2010 után viszont – különösen 2013-tól – minden más régióbeli országnál nagyobb ütemben csökkent.

A KSH adatbázisa alapján, a korosztályok teljes népességéből kiindulva számszerűsíthetjük is, hogy hány embert érintett a pozitív változás. Számításaim szerint a gyermekek (0–18 év) között 203 ezerrel, a 60 év alatti felnőttek között 537 ezerrel, összesen pedig 740 ezerrel kevesebben vannak azok, akik munka nélküli háztartásban élnek. 

Ebben a számban természetesen benne vannak azok is, aki munka mellett is segélyre szorulnak, de a meghatározó immár náluk is a munkajövedelem. A fordulat társadalmi hatásának értéke felbecsülhetetlen mértékű.