Egy év alatt nagyot lépett előre az OTP Bank

Bár a legnagyobb kelet-közép-európai bank - mely címet a lengyel Powszechna Kasa Oszczednosci Bank viselheti - csupán a 61. helyet szerezte meg a feltörekvő országok bankszektorának rangsorában, s a top 250-ben is mindössze három hitelintézet képviseli a térséget (a másik kettő az OTP Bank és a román Banca Comerciala Romana), panaszra aligha lehet ok. A régió ágazata látványos fejlődést könyvelhetett el az elmúlt években a Euromoney megítélése szerint. Ebben a kulcsszerepet a hitelintézetek számottevő külföldi kitettsége játszotta, amely megkönnyítette a nyugati standardok átvételét is, ám a szakértők szerint a szervezeti változások korántsem zárultak le.

A közép-európai térségben jelen lévő nyugati bankok céljai meglehetősen eltérőek; egyesek pénzügyi befektetésként kezelik szerzeményeiket, mások hosszú távú stratégiai szerepet szánnak nekik. S bár egyre inkább úgy tűnik, hogy az akvizíciókból értékes gyöngyszemek válnak, lesznek olyan szereplők, amelyek akár a hazai téren jelentkező gondok, vagy a régióban éleződő versenyhelyzet miatt előbb-utóbb a kiszállást választják - fogalmaz a Euromoney. A szakemberek a verseny további éleződésére számítanak a horvát, a cseh, a magyar, a lengyel, a szlovák és szlovén piacon, s miután több "könnyűsúlyú" szereplő is van ezekben az országokban, a konszolidáció felgyorsulhat. A terjeszkedésnek pedig a legtöbb országban ez az egyetlen útja. A privatizáció a legtöbb helyen a végéhez közeledik, a külföldi részarány jelenleg átlagosan 75 százalék. További terjeszkedési lehetőséget egyedül Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában találhatnak az érdeklődők, s egyes kisebb és fejletlenebb térségekben, mint például a Balkánon is hátravan még az állami kézben lévő hitelintézetek kiárusítása.

Bár a kelet-közép-európai térség egyes országainak bankszektorai meglehetősen eltérő képet mutatnak, az elmúlt években szinte kivétel nélkül a fejlődésé volt a főszerep. A legfejlettebbnek a cseh, a magyar és az észt hitelintézetek bizonyulnak, amelyet némileg lemaradva a lengyel követ - emeli ki a Euromoney. A régió listán szereplő bankjai közül egyébként az OTP Bank könyvelhette el a legnagyobb nyereséget az elmúlt évben, ráadásul a legnagyobb magyar hitelintézet a rangsorban 12 helyet javított is, a 89.-ről a 67. helyre küzdötte fel magát. Minden országban kiugró teljesítményt nyújtottak a hitelintézetek, többen is 50 százalék feletti profitjavulást könyvelhetettek el. Köztük volt az OTP Bank, amelynek első negyedéves számai a magyar bankrendszer legjobb eredményét mutatták, illetve a 76 százalékos nyereségjavulást mutató orosz MDM Bank. A lengyel és cseh hitelintézetek átlagosan 10-30 százalékkal növelték profitjukat, míg a szlovén, a román és a szlovák bankok egy számjegyű gyarapodást produkáltak.

Egy kicsit keletebbre tekintve, a top 250-ben nyolc orosz hitelintézetet is fel lehet lelni - a legnagyobb orosz bank, a Szberbank a 20. helyen áll az összesítésben -, bár ez mit sem jelez a háttérben megbúvó kockázati elemekről. A lakossági és vállalati megtakarítások zöme az állami kézben lévő Szberbanknál csapódik le, a magánkézben lévő hitelintézetek egyelőre csak egy szűk réteget tudtak megnyerni maguknak. Gondot jelent, hogy az orosz piac meglehetősen túlbankosított (mintegy 1300 hitelintézetet lehet összeszámolni), miközben a bankok összesített mérlegfőösszege csupán igen szerény hányadát teszi ki a GDP-nek. Botrányokban pedig az idén sem volt hiány, elég csak a legutóbbi krízisre gondolni, aminek eredményeként az Alfa Bank - amely a 250-es toplista 184. szereplője - lakossági betéteinek zöme elvándorolt tőlük. Mindeközben az orosz jegybank a piaci bizalom növelése érdekében tesz lépéseket, s a törvényhozásnak sikerült keresztülvinnie a betétbiztosítási rendszer kialakítását is. Ez persze korántsem elég, a szakemberek további lépéseket várnak a törékeny bankrendszert erősítése érdekében.

A lista legnagyobb szereplői között az ázsiai bankokat találhatjuk, ami nem is meglepő: a gazdaság fejlődése, a banki forrásszerkezet javulása megtette a hatását. Az eredményen ugyanakkor a jövőben nyomot hagyhat a túlzott likviditás és az égbe szökő kamatlábak, ami a marzsok szűkülését okozza, illetve hogy a hitelezési tevékenység korántsem követi a GDP bővülésének ütemét. Több ország is túlbankosított, a verseny egyre élesebb, s a meglévő piaci részesedések egyre több esetben kevésnek bizonyulhatnak a túléléshez, ami a banki konszolidáció folytatódását vonja maga után. Újabb pénzügyi krízisre azonban aligha kell számítani az ázsiai térségben, vélik a szakemberek.