A szakszervezetek keveslik a bruttó 4,5 százalékot

A szakszervezetek kevesellték a kormányzati és a munkaadói oldal által jövő évre javasolt bruttó 4,5 százalékos keresetemelést, álláspontjuk szerint a reálbéreket kellene ennyivel emelni - írja az ebroker.

A munkaadói érdekképviseletek szerint viszont a vállalkozások adó- és járulékterhei nem csökkennek olyan mértékben, hogy ez megalapozná ezt a magasabb keresetemelést. Főként a magas áfa-kulcsokat hozták fel indokként, illetve azt, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás sem csökken a korábbiakban tervezett módon.

"Nem a kormánynak van országa, hanem az országnak kormánya, ezért természetes, hogy az országos sokszínűséget, a sokféle érdeket, véleményt meg kell ismerni, keresve a megegyezést a társadalmi partnerekkel" - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt az ülésen.

Mint mondta: ennek egyik fóruma az OÉT, s annak munkájában a jövőben is részt kíván venni.

Rámutatott: a kormány csak lehetőségeket ad, befolyásol bizonyos tényezőket, de az ország jobb teljesítménye a gazdaság szereplőin, az állampolgárokon múlik.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, hogy a kormánynak nem elég a jogegyenlőséget biztosítania, de törekednie kell a lehetőségek egyenlőségére is. "Az elv, hogy a szükségben élőknek több legyen a lehetőségük, építve a módosabbak nagyobb felelősségvállalására. Lényegében ezt fejezik ki az OÉT-ülés elé hozott költségvetési és adótervezetek" - mondta.

Különféle adó- és járulékkedvezményekkel, a költségvetési források bővítésével kívánják elősegíteni az új munkahelyek létesítését, a foglalkoztatottság javítását - jegyezte meg többek között a miniszterelnök-jelölt.

A kormány partner a Munka törvénykönyve módosításában, erősítve a munkavállalók jogvédelmét, jogbiztonságát, és ösztönözve a munkavállalói, munkaadói együttműködést - közölte Gyurcsány Ferenc.

Az ülésen Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője ezzel kapcsolatban megjegyezte: ahhoz, hogy a munkaadói erőfölényt mérsékelni lehessen, nem elegendőek a jogszabályok, ugyanilyen fontos e jogszabályok betartatása, mert ebben a szakszervezetek szerint jelentős az elmaradás. Javasolta a munkaügyi ellenőrzések szigorítását.

Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a költségvetés nagyarányú eladósodása igen hátrányos az országnak és a gazdaság szereplőinek.

Demján Sándor, a VOSZ elnöke szerint az Európai Unióban az adók, a járulékok versenye is folyik, Magyarország pedig nem lehet versenyképes, ha a bérköltségek egyharmada jut csak a munkavállalókhoz, kétharmada pedig az államhoz.

Demján Sándor hangsúlyozta: hatékony államra, kevesebb, de jól fizetett minőségi bürokráciára van szükség.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi bérarányok miatt pont azok a képzett, nyelveket beszélő fiatal szakemberek keresnek majd munkát más közösségi államokban, akikre a legnagyobb szükség lenne Magyarországon.

Gyurcsány Ferenc ez utóbbi felvetésre reagálva elmondta: Magyarországon általánosságban igen kicsiny a munkavállalók mobilitása. Nemhogy külföldön, de még más városban, megyében sem vállalnak munkát. Ugyanakkor az, hogy a nyelveket beszélő, képzett fiatal szakemberek más országokban keresik majd boldogulásukat, reális probléma - mutatott rá a miniszterelnök-jelölt.

Draskovics Tibor pénzügyminiszter a munkaadói felvetésekre reagálva elismerte, hogy Magyarország az európai uniós összehasonlításban a magas áfájú országok közé tartozik. Szerinte viszont ez már nem igaz a járulékokra, s különösen nem a társasági adóra.

A tételes egészségügyi hozzájárulásról szólva a pénzügyminiszter elmondta: január 1-jétől nem tudják vállalni az 1.200 forintos csökkentést, ez csak novembertől vezethető be. A rész-munkaidősöknél viszont megvalósul ennek arányosítása, illetve a pályakezdők, gyesről, gyedről visszatérők, az 50 év felettiek foglalkoztatása esetén jelentősen csökken majd a munkáltatók társadalombiztosítási kötelezettsége.

A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy a beruházásokat, új munkahelyek létrehozását tervező közepes és kisvállalkozások is lehetőséget kapnak majd jelentős fejlesztési adókedvezményekre. (ebroker)