Eszünk és nem utazunk

Közép-Európában a lakosság jövedelmének jelentős része megy el a megélhetéshez szükséges fogyasztási cikkekre. Ám Nyugat-Európában a fizetésből nagyobb hányad jut a lakásra, a szolgáltatásra és az utazásra - írja a hvg.hu.

Magyarországon és Csehországban emelkedtek az egy főre jutó háztartási kiadások,míg Lengyelországban stagnálást mértek - áll a GfK csoport Prisma piackutató intézetének legfrissebb felmérésében. A kutatás eredményei szerint az elmúlt években a kiskereskedelem dinamikusan növekedett az uniós tagországokban, és összességében a fejlődés üteme rövid- és középtávon várhatóan megmarad.

Magyarországon a személyes háztartási fogyasztásra 2003-ban átlagosan kiadott 1923 euróból 48 százalékkal részesedik a kiskereskedelem. Csehországban 50, Lengyelországban 63 százalékos ez a mutató. Sokkal alacsonyabb viszont például Olaszországban és Ausztriában, ott ugyanis 30-30 százalékos, Németországban 31, Nagy-Britanniában pedig 32 százalék. Miközben az egy főre jutó költés mindegyik nyugat-európai országban magas, 4000-5600 euró között mozog.

A kereskedelmi forgalom kiugróan, 71 százalékkal emelkedett Magyarországon 1998 és 2003 között. Lengyelországban 47, Csehországban 24 százalékos többlettel számolnak. Nyugat-Európában Spanyolország 29, és Franciaország 27 százalékos üteme emelkedik ki.

A magyar kereskedelem fejlődési lehetőségeit mutatja, hogy az 1000 lakosra jutó bolti eladótér országunkban mindössze 630 négyzetméter, ami a legkevesebb a 25 tagú EU-ban. Közvetlenül előttünk Portugália, Szlovénia, Csehország és Lengyelország áll. A lista éllovasa Hollandia, ahol 1000 lakosra 1480 négyzetméter eladótér jut.

A közép-európai országok, köztük hazánk kiskereskedelmének alacsony termelékenysége első sorban az intenzív versenyből következik. Ugyanakkor Dél- és Kelet-Európában a bolthálózat területileg egyenetlenül oszlik el, ami tükrözi a vásárlóerő és a kereslet országon belüli nagy eltéréseit. (hvg.hu)