Hagyományos kamarai feladat
A hazai szakképzés számos problémával küzd, s a vitathatatlan eredmények mellett tartalmi és strukturális megújításra szorul. A szakképzés fő ágazati irányítója az Oktatási Minisztérium, de a munkaerő-piaci közvetlen kapcsolódások révén a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a gazdaság tényleges igényeinek képviseletében pedig a kamarák vállalnak fontos szerepet a jövendő szakmunkás-generációk felkészítésében, esetenként átképzésében.
A BKIK a fővárosi ipari, kereskedelmi és szolgáltatási vállalkozások érdekeinek és igényeinek figyelembevételével alakította ki a szakmai oktatásban, továbbá az át- és továbbképzésben vállalt feladatait. Ezek egy részére a kamarai törvény kötelezi.
A már hagyományosnak nevezhető kamarai szakoktatási feladatok sorában az OKJ-s szakvizsgákra delegált kamarai képviselők arra hivatottak, hogy a "felhasználók", a vállalkozások szemszögéből értékeljék, minősítsék a vizsgázók szakmai tudását, illetve közvetítsék a gazdaság igényeit az oktatás számára. A BKIK rendszeresen értékeli az évente mintegy 2500 fővárosi szakmai vizsgáról a kamarai küldöttek által készített jelentéseket, és ajánlásokat fogalmaz meg azok alapján a szakoktatás ágazati irányítása számára.
Rendszeresen részt vesznek a BKIK szakmailag illetékes képviselői az OKJ (Országos képzési jegyzék) tartalmi korszerűsítését célzó munkálatokban. Itt a szinte megoldhatatlan dilemma az, hogy az egyre bonyolultabb szakmai specializáció (s nyomában újabb és újabb szakmák megjelenése) miatt már ma is túlságosan részletező a hatályos OKJ, a helyes arányokat kellene kimunkálni a tartalmi integráció és a specializáció között - egy kezelhető számú szakmai képesítést tartalmazó jegyzékben.
A BKIK a "duális" rendszerű szakképzés mellett voksol, amelynek értelmében a tanulók az elméleti ismereteket szakiskolákban, a gyakorlati szakmai jártasságokat és tudást pedig a termelés folyamatában, vállalkozásoknál sajátítsák el. Ez a Nyugat-Európában széleskörűen bevált és alkalmazott modell nemcsak a legkorszerűbb gépek, technológiák, anyagok és munkafolyamatok megismerését teszi lehetővé, de egyszersmind bevezeti a tanulókat a munka világába is.
A BKIK - ellenőreiközreműködésével - a gyakorlati képzés megkezdése előtt megvizsgálja egy-egy vállalkozás szakmai alkalmasságát, felszereltségét, a tárgyi és személyi feltételeket. Csak ezután köthet az adott vállalkozás "tanulószerződést" a gyakorlati képzésre jelentkező tanulókkal. A BKIK a tanulószerződés megkötésének egész folyamatát ellenőrzi és nyil-vántartja, a szándék bejelentésétől kezdve a szakmai vizsga le-tételéig.
Az Oktatási Minisztérium elvi egyetértésével és anyagi támogatásával a BKIK (az egész országban azonos módon megszervezett rendszer részeként) szakmai tanácsadó-hálózatot működtet a vállalkozóknál folyó gyakorlati képzés segítése, ellenőrzése, a tapasztalatok folyamatos gyűjtése céljából. A tanácsadók mintegy összekötők a BKIK szakoktatási és továbbképzési bizottsága, valamint a területen szétszórtan megvalósuló gyakorlati szakképzésre vállalkozók között.
A BKIK szakoktatási és továbbképzési bizottsága - hasonlóan más szakmai bizottságok illetékességi körük szerinti véleménynyilvánításaihoz - rendszeresen megfogalmazza állásfoglalásait egyes jogszabálytervezetekkel kapcsolatban, számos alkalommal kifejti véleményét a szakképzés szervezeti struktúráját, irányítási mechanizmusát vagy tartalmi kérdéseit illetően.
