Megugró magyar tőkeexport
Az idei év világ- és nemzetgazdasági folyamatai optimizmusra adnak okot a közvetlen működőtőke-áramlás ismételt felfutására - öszszegzi az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának (UNCTAD) most közzétett éves jelentése (World Investment Report 2004). Az év első felében 30 százalékkal több határokon átívelő vállalategyesülést és -felvásárlást regisztráltak, mint tavaly az első hat hónapban; az első négy hónap adatai szerint a vállalati nyereségesség jelentősen megnőtt; s a megkérdezett vállalatok háromnegyede az elkövetkező három évre derűlátóan nyilatkozott az FDI-áramlás kilátásairól.
Mindez rá is fér a világgazdaságra, hiszen az elmúlt években évről évre mérséklődött az FDI-beáramlás a világban. A 2000-es rekordévben 27,7 százalékkal még bővült az előző esztendőhöz képest a befogadott működő tőke értéke, ugyanakkor 2001-ben meredek - 41,1 százalékos - zuhanást regisztráltak. Az akkor kialakult trendet jelzi, hogy 2002-ben is csökkent (az alacsonyabb bázishoz képest is) az érték (17 százalékkal), s tavaly ezt némileg meghaladóan, 17,6 százalékkal zsugorodott az FDI a világban.
Az idén várt fellendülés azonban nem érinti egyformán az egyes régiókat, illetve országokat. Az UNCTAD által készített FDI-befogadó teljesítményindex azt mutatja: olyan országok, mint Cseh-, Írország és Hongkong megőrzik vonzerejüket a befektetők szemében, ugyanakkor például Japánnak, Dél-Afrikának és Thaiföldnek még van teendőjük potenciáljuk realizálásához.
Ami a Magyarországot is magában foglaló térséget illeti: a 2002-es, rekordnak számító év után (31 milliárd dollárnyi FDI-import) - szemben a derűlátó prognózisokkal - alaposan öszszezsugorodott a befogadott tőke értéke. Igaz, ha leszámítjuk Csehországot és Szlovákiát - ahol zuhanás volt a nagy privatizáció megszűnte miatt - a mérséklődés szinte jelentéktelen (2002-ben 19, tavaly 18 milliárd dollár jutott a szűkebb régióba). A KKE-térségben Oroszország is alaposan viszszaesett (3,5-ről 1,1 milliárdra csökkent a befogadott FDI értéke), miközben szépen teljesített Horvátország (1,7) Ukrajna, Bulgária és Szerbia-Montenegró (egyenként 1,4 milliárddal).
Magyarország ugyanakkor - 1,58 milliárdra megugrott tőkeexportjával - kiemelkedik a térségen belül: tavaly csak Oroszország előzte meg (4,13 milliárd) e téren. Ezzel Magyarország a világ 45. legjelentősebb befektetőjévé lépett elő. Ám míg az orosz cégek külföldi befektetéseit részint pozícióerősítés motiválja a kibővített unióban, illetve hátterük erősítése a FÁK-országokban, addig a magyar vállalkozások elsődleges célja az intraregionális versenyképességük erősítése, elsősorban a szűkebb régióban, valamint egyes fejlődő országokban végrehajtott befektetéseik révén. A térség országainak külföldi tőkebefektetéseinek értéke egyébként tavaly rekordot döntött (a hétmilliárd kétmilliárd dollárral haladja meg az előző évit).
