Változatlanul bővül a lakossági fogyasztás
Továbbra is gyorsan növekszik a lakossági fogyasztás Magyarországon - erről tanúskodnak a júliusi kiskereskedelmi forgalom adatai. A nyár közepén az eladási volumen 1,1 százalékkal meghaladta az előző havi szintet, az egy évvel korábbinál pedig 7,2 százalékkal volt nagyobb. A rövid bázisú indexek alapján elmondható, a kereslet a nem élelmiszertermék-kiskereskedelem körében növekszik. Ezen belül a nagyobb súlyú tevékenységcsoportok közül a könyv-, újság-, papíráru- és a gyógyszerforgalom emelkedett látványosan, a kisebbek közül pedig a használtcikk-eladások prosperálnak leginkább.
Úgy tűnik, hogy a reálkeresetek stagnálása csak nagyon lassan fejti ki hatását a háztartások fogyasztására, és a második negyedév után is kitart a vásárlási kedv. A második negyedévre vonatkozóan egyébként már rendelkezésre állnak a GDP-adatok, és ennek egyik kellemetlen meglepetése éppen az, hogy a gazdasági bővülés mértékéhez viszonyítva újra magasra szökött a fogyasztási dinamika.
A kép kedvezőbbé válik, ha figyelembe vesszük a gépjárműeladásokat, amelyeket módszertani és közgazdasági okokból külön kezelnek. Jelentőségük nemcsak azért nagy, mert az összes kiskereskedelmi forgalom 28 százalékát adja, hanem azért is, mert a fogyasztás második negyedéves megugrását elsősorban annak tulajdonították az elemzők, hogy a regisztrációs adó bevezetése előtt ideiglenesen megugrott az autóeladások száma. Az április-májusi megugrás után a nyári hónapok valóban mutatnak korrekciót, ami azt is jelenti, hogy a gépjárműforgalmat is figyelembe véve a 7,2 százalékos éves volumenindex 5,1 százalékra süllyed. Ez már a nemzetgazdaság finanszírozási igénye szempontjából jóval kedvezőbb adatnak mondható, és amennyiben a következő hónapokban is kitart a trend, elképzelhető, hogy ideiglenes hatásnak tekinthető majd a második negyedéves megugrás. (MI)
