Vége a francia "arroganciának"?
Európai ügyekben Franciaország önmaga által is bevallott problémája az arrogancia - írja a Financial Times. José Manuel Durao Barroso leendő európai bizottsági elnök azonban egy új és ugyancsak aggasztó ezzel ellentétes problémát nevezett meg a napokban: az önbizalom csökkenését. "Meglep, hogy Franciaország, amelynek elnöke meghatározó szereplője az európai tanácsi üléseknek (vagyis az EU-csúcsoknak - a szerk.) befolyásának csökkenése miatt aggódik" - mondta Barroso a Le Monde-nak.
Az aggodalmak alapja francia elemzők és politikusok visszatérő érvelése szerint az, hogy a keleti bővítés következményeképpen az új bizottságban már nem kettő, hanem csak egy francia biztos lesz, és csökken az európai parlamenti képviselők száma is. Továbbá a francia nyelv eddigi kiváltságos helyzete is megszűnik, a 25 új biztos közül például csak 11 beszél franciául. Arról nem is beszélve, hogy a legfontosabb bizottsági posztokat a kisebb államok kapták, míg a francia Jacques Barrot-nak a korábban viszonylag súlytalan közlekedés jutott, vagy hogy a bővítés eredményeként az egész EU súlypontja (politikai, földrajzi és gazdasági értelemben egyaránt) Németország irányába tolódik el.
A franciáknak észre kell venniük, hogy Európa nem olyan lesz, mint egy nagy Franciaország - idézi a Financial Times Pascal Lamy leköszönő francia biztost. Hasonló állásponton van Michel Barnier külügyminiszter is, aki azt hangoztatta, hogy "Franciaország nem akkor nagy, amikor arrogáns, és nem akkor erős, ha egyedül van. Az országnak egyre inkább szüksége van másokra." Barnier ezért azt szeretné, ha Franciaország egyre nagyobb szerepet játszana az európai politika alakításában.
