Vétlen áldozatok sokasága a banki feketelistán

A hitelek dinamikus felfutásával egyre több hiba csúszik a lakossági mulasztásokat tartalmazó banki feketelista adatnyilvántartásába. A bankok többsége azonnal elutasítja a hitelkérelmet, ha a hitelkérőt megtalálja a rendszerben, az esetleg vétlen személynek pedig ezután 3500 forint mellett több hetébe is beletelik, míg kiderítheti, miért és mely bank tette fel tévesen a listára. Arra pedig végképp kevés esélye van, hogy a levétel után kárát megtérítsék.

Számtalan garanciával bástyázták körül a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszert (BAR), hogy sem a vállalati, sem a magánszemélyek adatbázisban lévő adatai ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. A gondos adatvédelem azonban egykettőre visszaüt, ha tévedésből, banki mulasztás vagy helytelen jogértelmezés miatt hibás adat kerül be a lakossági rendszerbe. Mivel itt - a vállalatok teljes hitelinformációs rendszerével ellentétben - csak negatív lista van, amelyet a bankok lényegében tiltólistaként alkalmaznak a hitelbírálatnál, óriási kárt okozhat egy ilyen adat. Az ügyfél egyik pillanatról a másikra azzal szembesül, hogy bankja felmondja meglévő folyószámla-szerződését, nem ad pénzt a kiszemelt autóra vagy elutasítja lakáshitel-kérelmét, holott már milliókat ölt az otthonteremtés előkészületeibe. Ráadásul fogalma sincs arról, miért került sor minderre, amikor nincs tudomása lezáratlan hitelügyletről.

Számos BAR-listás esetet jelentettek be a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületéhez is. Horváth Ferenc például azért nem tudta megvenni kiszemelt Suzukiját, mert a BAR-listán összetévesztették a házban két emelettel felette lakó, jóval fiatalabb névrokonával.

Nagy Sándor István, az egyesület elnöke eseteiket ismerve biztos abban, hogy legalább hetven százalékuk nem következett volna be, ha a banknak kötelessége lenne az ügyfelét értesítenie, mielőtt nemfizetése miatt felteszi a feketelistára. A súlyos következmények miatt szinte biztos, hogy az adósok nagyobb része gyorsan megjavulna, illetve még időben fény derülne a bank esetleges tévedésére. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél is úgy látják, hogy a listára kerülést közvetlenül megelőző értesítés egyaránt szolgálná a bankok és az ügyfelek érdekét is. Most a képviselőkön múlik, hogy születik e módosító javaslat a parlament előtt fekvő törvényjavaslathoz, amely egyelőre csak abban újítana, hogy a bank a listára kerülésről küldjön ki értesítést. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis még ez sem kötelező. (mh)