Vitát kezdeményeznek a csődtörvényről

Az elmúlt héten a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) elnökségi ülésére meghívták a gazdasági kamarákat, tehát a BKIK és az MKIK képviselőit is. A FOE ugyanis elkészítette a csődeljárásról szóló törvény új koncepciójára vonatkozó javaslatát, amelynek vitáját a közeljövőben érdemes elkezdeni, hiszen szerepel a 2005. évi törvényalkotási tervben. A FOE-nek határozott célja, hogy a koncepció előkészítésének folyamatába bevonja a vállalkozói érdekképviseleteket, a kamarákat, de a munkavállaló képviseleteket is. Ezért a tanácskozás végén a FOE és a BKIK képviselői megegyeztek abban, hogy közösen kezdeményezik a törvényjavaslat koncepciójának vitáját a Gyáriparosok Országos Szövetségével, a VOSZ-szal, az OKISZ-szal és az Iposszal is. A koncepció szerint a csődeljárás a jövőben alapvetően kétféle forgatókönyv szerint történik. Az adós által kezdeményezett csődeljárásnál kinevezett vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett az adós maga rendelkezik vagyonával a hitelező döntéséig. A hitelező által kezdeményezett csődeljárás esetén a vagyonnal a vagyonfelügyelő rendelkezik a hitelező döntéséig. Mindkét eljárás biztosítja a hitelezői igények bejelentéséhez szükséges időt (60), illetve ennek ellenőrzéséhez szükséges visszaigazolási időt (30 napot). Ezt követően a hitelezők gyűlésen döntenek az eljárás további menetéről, melyben háromféle eredmény lehetséges: egyrészt a korábbi gyakorlatból és törvényből is jól ismert egyezségkötés, mely megszünteti az eljárást, másrészt a felszámolásról hozott döntés, mely a felszámoló személyéről hozott döntés után hatályba lép. Harmadrészt azonban új elem egy lehetséges fizetési és válságkezelő (reorganizációs) megállapodás lehetőségének kodifikálása, melyben a csődeljárás a közösen elfogadott program végrehajtásáig folyik. A reorganizáció sikeres lezárulta esetén a program - és a csődeljárás - véget ér. E folyamatról várhatók a legnagyobb törvény-előkészítési viták.

Az utóbbi hetek vitái is mutatják, hogy a korlátolt felelősség feltörése több esetben is fel fog merülni a koncepció vitája közben, hiszen a tartozással terhelt társaság felszámolatlansága legtöbb esetben nemcsak az ügyvezetőnek róható fel. Ugyanilyen problémák merülnek fel a bérgarancia-alap igénybevételével kapcsolatban is. Felvetődött ezen túl a felszámolási eljárás alkalmazásának lehetősége az egyéni vállalkozókra is. Ezt a kérdést feltehetőleg szintén nagy viták fogják kísérni, hiszen egyrészről segíti az egyéni vállalkozók vagyonbiztonságát, másrészről azonban gátolhatja a mikrovállalkozások létrehozását, aminek komoly foglalkoztatási következményei lehetnek. Ezért az egyik lehetséges kompromisszum, hogy az egyéni vállalkozók közül csak azokra fog vonatkozni, akik bejelentkeznek a számviteli törvény hatálya alá.