Az uniós csatlakozással összefüggésben érezhetően nőtt a magyarok nyelvtanulási kedve az utóbbi egy-két évben, bár már az "EU-fória" lecsengésének jelei is kezdenek mutatkozni. Azok, akikben a könnyű külföldi tanulási és munkalehetőségek reményében lángolt fel a nyelvtanulási kedv, hamar lemorzsolódtak: a belépéssel elindult változások üteme a vártnál lassabbnak bizonyult, valamint arra is sokan csak utólag ébredtek rá, hogy egy nyelvet nem lehet fél év alatt megtanulni.

Változatlanul tarol az angol - a 2003-ban államilag elismert nyelvvizsgát szerzettek 58, az idegen nyelvi érettségivel próbálkozók 54 százaléka ezt a nyelvet választotta. Angolul tanul az egyik legnagyobb magyarországi nyelviskola, a Katedra diákjainak 60 százaléka is. Itt az elmúlt években a demográfiai hullámvölgy ellenére is átlagosan öt százalékkal nőtt a nyelvtanulók száma, amit Szánthó Barnabás, a nyelviskola marketingmenedzsere részben éppen az uniós csatlakozásnak tulajdonít. Ezzel állhat összefüggésben az is, hogy Szánthó szerint egyértelműen növekszik a nemzetközileg elismert nyelvvizsgák iránti igény.

A Katedra Nyelviskolában a második és a harmadik helyen a német és a spanyol osztozik 10-10 százalékkal, ezt a francia és az olasz követi 5-5 százalékkal. Az utóbbi egy-két év egyértelmű slágernyelve a spanyol, amelynek előretörésével a francia szorult háttérbe - mondta Szánthó.

A francia térvesztése az államilag elismert nyelvvizsgák számán azonban nem érződik, és nem panaszkodik Laky Krisztina, a Francia Intézet tanulmányi igazgatója sem. Az intézet nyelvtanfolyamaira beiratkozók száma tavaly jelentősen nőtt. Az átlagosnál többen jelentkeztek a nemzetközi, de nem akkreditált DELF (középfokú) és DALF (felsőfokú) nyelvvizsgára is. Igaz, az uniós csatlakozással magyarázható roham az idén nem folytatódott, és 2003-hoz képest a diákok száma csökkent. Az intézet felmérése szerint diákjaiknak elsősorban tanulmányaikhoz van szükségük a francia nyelvre, a munkájukhoz csak 30 százaléknak. Ilyen arányban jelölték be a nyelvtanulás indokaként a személyes kedvtelést is. Nyelvvizsgára elsősorban a papír megszerzése miatt van szükség, a felsőfokú vizsgát tevők 15 százaléka azonban franciaországi tanulmányokat is tervez.

Ellentétben a DELF-fel és a DALF-fal, a British Councilban letehető Cambridge ESOL nyelvvizsgák immár államilag is elismertek; népszerűségük 2004 május-júniusa óta tapasztalható növekedése elsősorban az akkreditációnak, és csak másodsorban az uniós csatlakozásnak köszönhető - tájékoztatta a Világgazdaságot Szőke Ákos marketingmenedzser. Az elmúlt 1-2 évben érezhetően nőtt a nemzetközi IELTS nyelvvizsga külföldi tanulmányokhoz szükséges "Academic" változata iránti igény is. A British Council hallgatói létszáma lassan, de biztosan növekszik, és egyre többen érdeklődnek a nyári külföldi nyelvtanulási lehetőségek felől. A legutóbbi szemeszterek tapasztalata, hogy az üzleti nyelvoktatáson belül a prezentációs ismeretek és az íráskészség fejlesztése kerültek előtérbe.

Az angol túlsúlya ellenére a német nyelv helyzete még mindig nagyon jó Magyarországon - jelentette ki lapunknak Helmuth Hofmann, a Goethe Intézet nyelvi oktató részlegének igazgatója. Az utóbbi években az intézetben tanulók száma mintegy 10, a nyelvvizsgázóké pedig több mint 30 százalékkal emelkedett. A Goethe Intézetben letehető hét nyelvvizsga közül kettő államilag is elismert. Az utóbbi évek tapasztalatai közül Hofmann a németországi tanulási lehetőségek iránti érdeklődés növekedését, valamint a köztisztviselők nyelvtanulási kedvének erősödését emelte ki. Az intézet az idén 16 tanfolyamot indít minisztériumi dolgozók számára.