A diszkontok lenyomják a kis élelmiszerboltokat
Magyarországon 112 ezer vállalkozás 165 ezer 423 kiskereskedelmi üzletet működtetett az idén szeptember végén, szemben az egy évvel korábbi 164 ezer 468-cal.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén a harmadik negyedévben 18 ezer 400 üzlet nyílt és 18 ezer 200 fejezte be működését.
Szeptember végén az üzlethálózat eladóterének összesített alapterülete 16,7 millió négyzetméter, egy üzlet átlagos alapterülete 101 négyzetméter volt, 1-1 százalékkal több mint a tavalyi év végén.
Az idén június 30-án 112 ezer vállalkozás 165 ezer 222 boltot működtetett 16,6 millió négyzetméteren.
A harmadik negyedévben átadott legnagyobb kiskereskedelmi létesítmény a budapesti Savoya Park volt, amelyben újabb Auchan hipermarketet is nyílt, és amelyben helyet kapott egy OBI-áruház is.
A KSH szerint évről-évre csökken az üzletszám növekedésének üteme, miközben egyes negyedévekben, régiókban, illetve üzlettípusokban már csökkenés tapasztalható.
Az idén szeptember végén működő üzletek száma csak 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2004 első negyedévében 0,2 százalékos üzletszám-csökkenés következett be, a II. negyedévben közel ekkora növekedés volt, míg a harmadik negyedévben a bővülés csak 0,1 százalékot ért el.
A harmadik negyedévben fokozódott az országos üzletállomány közép-magyarországi régióba történő koncentrálódása: a csekély üzletszám-növekedés 76 százaléka ebben a régióban valósult meg.
Csökkent az üzletek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Csongrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas és Fejér megyében, stagnált Tolna, Baranya, Somogy, Veszprém és Nógrád megyében. Jelentősebb emelkedést Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, valamint Zala megyében regisztráltak.
A községekben 2004-ben 2 ezer 200-al - ezen belül július-szeptemberben 80-nal - csökkent a működő üzletek száma.
A harmadik negyedévben Nyugat-, illetve Dél-Dunántúl 4 településén szűnt meg a kiskereskedelmi tevékenység, ezzel közel 60-ra nőtt az üzlettel nem rendelkező községek száma.
Jelentősebb üzletgyarapodás a városokban történt: míg a fővárosban 254 üzlettel 0,8 százalékkal - ebből a harmadik negyedévben 81 üzlettel, 0,3 százalékkal -, a többi, nem megyei jogú városban 1900-zal, 3,5 százalékkal - ezen belül július-szeptemberben 157-tel, 0,3 százalékkal - nőtt az üzletállomány.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek hálózatában egyre élesebben körvonalazódik a szerkezeti átalakulás. Idén további 1200-tal - a harmadik negyedévben 169-cel - csökkent az ilyen főtevékenységű üzletek állománya.
Ebben az évben 1200 egyéni vállalkozás szüntette meg élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletét. Az általuk üzemeltetett üzletek megszűnése az egész országot érintette, döntően Budapestet, valamint Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét.
A nem élelmiszer-kiskereskedelmi főtevékenységű üzletek közül az év első kilenc hónapjában legnagyobb számban a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-, az iparcikk jellegű vegyes, a gépjármű- és járműalkatrész-, és a bútor-, műszakicikk- és építőanyag-üzletek hálózata gyarapodott. (privatbankar)
