Aranykiárusítás Európa-szerte
A növekvő aranyárakat több európai kormány is soha vissza nem térő lehetőségnek tartja. Legtöbbjük azzal a nem titkolt céllal, hogy a bevételből csökkentse a költségvetési deficitet. A francia jegybank november közepén jelentette be, hogy a következő öt évben aranykészletének ötödét, 5-600 tonnát kíván értékesíteni. A kormány reményei szerint a bevétel - 6,5 milliárd euró - kiváló eszköze lesz a költségvetési hiány lefaragásának, és ígérete szerint jut belőle a kutatóknak is. Hollandia 165 tonna eladását tűzte ki célul. Berlinben is hasonló tervekkel kacérkodik a Schröder-kormány, bár a németek az elmúlt fél évtizedben öszszesen csupán 35 tonnát értékesítettek készletükből, azt is többnyire emlékérmek formájában. Az olasz jegybank ezzel szemben a világért nem adná át a kormány kezébe a birtokában levő 2,5 ezer tonna aranyat - számolt be a Financial Times. A lap emlékeztet: öt éve, mikor Nagy-Britannia készült aranykészlete csökkentésére, heves kritikák érték, mondván, ezzel lenyomja az arany árát.
A fő kiárusító azonban Svájc, amely 2000-ben kezdte meg a 2600 tonnás készlet felének eladását. A program vége előtt néhány hónappal azonban még mindig 20 dekagramm - a világon a legmagasabb - az egy főre jutó aranykészlet. A svájci nemzeti bank "kiárusítása" májusig 21 milliárd dollárt hozhat. Egy 2002-es népszavazás döntése szerint azonban a külön alapban elhelyezett összegnek csak a befektetésekkel szerzett bevételét lehet elkölteni. Ez az idén 2,9 milliárd svájci frankot, több mint 466 milliárd forintot tesz ki.
