Sokoldalú egyetemi központ a régióban

A felsőoktatási integráció milyen előnyöket nyújtott az egyetem számára?

A Szegedi Tudományegyetem sikeres és zökkenőmentes integrációt valósíthatott meg. Itt az orvostudomány együtt él és dolgozik a matematika- és a fizikatudománnyal, míg a bölcsészet a gazdaságtudománnyal. Ezek jól egymásra építhetők, így a bolognai folyamattal összefüggő vertikális integráció, a szellemi tudás koncentrációja az egyetemnek közel sem jelent akkora kihívást, mint a hazai felsőoktatás egészében.

Járhat-e átszervezésekkel, strukturális változásokkal az egyetemi és a főiskolai képzés összevonását célzó bolognai folyamat az egyetem életében?

Strukturális változások biztosan lesznek, ami többek között a tudásbázis további koncentrációját jelentheti. Amíg az egyetem meg tudja őrizni a 31 ezer fős, kritikus hallgatói létszámot, alkalmazotti létszámcsökkentésre nem kerül sor. Azt viszont nem rejtem véka alá, hogy a jövőben nagyon sokunknak mást és másképpen kell tanítani, ami megrázkódtatásokkal járhat. Mindenkinek fel kell ismernie, hogy megváltozott a környezet, óriási a küzdelem a diákokért, erősíteni kell az egyetem versenyképességét. A Szegedi Tudományegyetem Európában is elismert intézmény, de csak akkor tudja hírnevét megőrizni, ha felveszi azt a sebességet, amelyet a nemzetközi környezet indokol.

A tudományos ötletek milyen hatékonysággal hasznosulnak a gyakorlatban?

Az elmúlt másfél évben érzékelhetően felgyorsult az intézmény technológiai transzferaktivitása. Értékesítettünk szabadalmakat itthon és külföldön, és alakítottunk egy társaságot, a Biopolisz Kft.-t. E cég a kutatási eredmények sikeresebb gyakorlati hasznosulását segíti. Pályázati forrást nyertünk például kooperációs kutatási központ létesítésére, és sikeresen pályáztunk a neurobiológiai regionális tudásközpont megvalósítására, rangos konzorciális partnerek bevonásával. Megerősítettük az egyetem innovációval foglalkozó szervezetét. Az egyetem tanácsa önálló innovációs pénzalap létrehozásáról döntött a szabadalomképes ötletek finanszírozhatósága érdekében.

Mennyire "egészséges" az egyetem költségvetési szerkezete, a saját bevételek mekkora nagyságrendet képviselnek?

A 42 milliárd forintos éves költségvetésnek normatív alapon hatvan százaléka származik a központi költségvetésből, míg 40 százalék a saját jogú bevételek aránya. Sajnos a központi normatíva évről évre kisebb. Az egyetem humán erőforrása nemzetközileg is számottevő és jegyzett, az infrastrukturális ellátottság javításához ugyanakkor további fejlesztésekre van szükség. Professzoraink, kutatóink világviszonylatban is számottevő kutatási eredményeket érnek el.

Milyen az egyetem kapcsolata a gazdaság szereplőivel?

Az elmúlt másfél évben számos céggel kötöttünk együttműködési megállapodást, ilyen többek között a Hewlett-Packard, a Videoton Rt., a Démász Rt. vagy a Dégáz Rt. Az egyetem időben felismerte, hogy a gazdaságnak "termel", így az íróasztalok számára itt már nem készülnek tervek. Kialakult egy innovációs filozófia, és mindenki tudja, hogy a cégek csak akkor fektetnek be pénzt a kutatás-fejlesztésbe, ha látják annak gyakorlati hasznát. A Széchenyi program nemzeti kutatásfejlesztési tervében számos projekttel pályáztunk sikeresen, ennek köszönhetően sok gyakorlati eredmény született a lézertechnikában, vagy például a környezetvédelemben. Gyógyszerkutatóink olyan vegyületeket értékesítettek, amelyekből várhatóan nagyon gyorsan új készítmények születnek, rákkutatóink az elmúlt években elévülhetetlen nemzetközi érdemeket szereztek, vegyészeink pedig a Mol Rt. számos problémáját oldották meg. Matematikusaink és informatikusaink kiegészítik ezeket a tudományágakat, a szegedi matematikai, informatikai iskola a tengerentúlon is világhírű. Az eredményeket igazolja az a lista is, amely a szakirodalomban leggyakrabban idézett tudósokat állítja sorba. Ebben négy magyar név szerepel, közöttük Csörgő Sándor akadémikus-matematikusé, aki a mi profeszszorunk. Büszkék vagyunk rá.

Mennyiben hasznosítja az egyetem a tudományos potenciált a térség gazdasági felzárkózása és fejlődése érdekében?

Egy éve önálló csapat foglalkozik a régió gazdasági helyzetének elemzésével, reményeim szerint tavaszra elkészül a dél-alföldi fejlesztés gazdasági koncepciója is. A tervezet a politikai-gazdasági döntéshozók elé kerül, és tartalmazza majd a reális gazdasági kitörési pontokat. A dokumentumban nemcsak autópályáról és egyetemi tudásközpontról beszélünk, hanem megmondjuk azt is, hogy az autópálya mellett milyen egyéb gazdaságfejlesztési irányokat célszerű követni.

Milyen a város és az egyetem kapcsolata?

A várossal több közös projektet működtetünk, ilyen például az új tudományos és információs centrum, amelynek részeként megépült egy városi kongresszusi központ is. Ez közös gondolat volt, mivel itt a kongresszusi funkció legjobb hasznosítására nyílik lehetőség, amely mind a város, mind az egyetem számára előnyt jelenthet. Az egyetem és a város élen jár a közös egészségügyi ellátás megszervezésében is. Tárgyalásokat folytatunk arról, hogy a gyermekkórházat az egyetembe integráljuk. Ha ez sikerül, a program a városi kórházzal és a rendelőintézettel folytatódhat, így az országban egyedülálló egészségügyi csúcsrendszer épülhet ki Szegeden.