Útdíj lehet Budapesten is
A tervek szerint az év végéig elkészül a kormányzati városi közlekedéspolitikai koncepció - tudtuk meg Denke Zsolttól, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tanácsosától. Ezt követően társadalmi és szakmai vitára bocsátják a tervezetet. A koncepció a fenntartható városi mobilitás érdekében fő prioritásként fogalmazza meg a közforgalmú utazás előnyben részesítését az egyéni gépjármű-közlekedéssel szemben.
Ennek lehetőségeit a nyáron elkészített tézisekben is megfogalmazták. A tézisek egyebek között azt tartalmazzák, hogy a nagyobb városok túlterhelt belső területein forgalomcsillapítási intézkedésekkel, restriktív parkolásszabályozással, az útfelszíni parkolóhelyek csökkentésével, és hosszabb távon úthasználatidíj-rendszer alkalmazásával tudatosan mérsékelni szükséges a személygépkocsi-forgalmat, az avval járó torlódást és környezetszennyezést.
A szakember elképzelhetőnek tartja hosszabb távon a londonihoz hasonló útdíj bevezetését Budapesten. Hangsúlyozta azonban, hogy ezt meg kell előznie a közúti infrastruktúra jelentősebb fejlesztésének, hiszen sok gépkocsi azért megy át a belvároson, mert nincs alternatív útvonala. Azaz az útdíjat akkor vezetnék be, ha megépül az M0-s keleti szektora, valamint északi Duna-hídja, és megvalósul két fővárosi terv: a Körvasútnál a Munkás körút, beleértve az aquincumi Duna-hidat, valamint egy külsőbb körút.
A behajtási vagy útdíj alkalmazása a koncepció ajánlható intézkedései között szerepel. Bevételéből a közforgalmú közlekedés finanszírozási hiányát enyhíthetnék. Városi útdíj nemcsak Londonban létezik, hanem Oslóban és Norvégia más városaiban, valamint Szingapúrban is. Magyarországon Pécsett, a történelmi belvárosban, továbbá Budapesten a várnegyedben és a Margitszigeten, mint érzékeny városi területeken a forgalomcsillapítás és a parkolási rendszer már ma is kvázi behajtási díjjal működik.
A koncepció foglalkozik azzal is, hogy a közlekedési tarifák a városokban is legyenek hosszabb távon a teljesítménnyel arányosak (intelligens rendszer támogatásával), a tarifa is tegye vonzóvá a tömegközlekedést a személyautóval szemben, legyen megfizethető azok számára is, akik csak közforgalmú közlekedési eszközzel tudnak utazni. Foglalkozik azzal is, hogy a közforgalmú helyi és környéki személyközlekedés összehangolására a fővárosban és környékén a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) megalakítása, majd további nagyobb városokban és vonzáskörzeteikben is közlekedési szövetségek létrehozása szükséges.
A városi közlekedéspolitika központi kidolgozását indokolja, hogy Magyarország lakosságának közel kétharmada (6,4 millió ember) él városokban. Országos szintű városi közlekedéspolitika 1990 előtt létezett. Mióta azonban önkormányzati hatáskörbe kerültek a városi közlekedési feladatok, nem készült ilyen. Ugyanakkor a szakmai érdek-képviseleti szervek, városszövetségek által közvetített társadalmi igény mutatkozik a városok élhetőségét, lakhatóságát kedvezőtlenül befolyásoló közlekedési problémák hangsúlyosabb, kormányzati szintű kezelésére.
A koncepció szerint állami feladat - mondta Denke Zsolt - a jogi szabályozás és a belőle fakadó feladatokhoz társuló finanszírozási rendszer kialakítása, valamint a közlekedési szakemberek továbbképzése. A meglévő önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok esetében csak ajánlásokat fogalmaznak meg.
