A miniszterelnök a hiányról
Magyarország 2008-ig évente nem az eddig vállalt 0,6-0,7, hanem 1 százalékponttal fogja mérsékelni az államháztartás hiányát, így a kérdéses időpontban a 3 százalékos referenciaérték alatt lesz a deficit, ami remélhetőleg elegendő lesz Brüsszel számára - ezt a kijelentést tette Gyurcsány Ferenc kormányfő a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában. Az ügy előzménye, hogy a múlt héten az uniós pénzügyminiszterek tanácsa a túlzott deficiteljárás folytatásáról döntött hazánk esetében, amelyet a nem hiteles hiánycsökkentési programmal és a továbbra is magas költségvetési hiánnyal indokolt. A testület a többi régióbeli ország esetében ezzel szemben megszüntette az eljárást. Szakértők szkeptikusak a korábban tervezettnél nagyobb költségvetési konszolidációs lépéseket illetően, sőt felhívják a figyelmet, hogy - a jövőre esedékes választások fényében - az idei, 4,7 százalékos célszám is veszélyben lehet. Ezzel kapcsolatban Gyurcsány határozottan cáfolta, hogy a 2006-os büdzsé választási jellegű lesz, mondván: "A lakosság támogatását és a szavazatokat nem lehet megvenni." A jövő évi reálbér-növekedésre 4 százalékos plafont látna szívesen a kormányfő, aki ismét kiállt a konvergenciaprogram és ezen belül a tavaly májusban két évvel későbbre tolt, 2010-es euróbevezetési céldátum mellett. A miniszterelnök szerint a potenciális GDP-dinamika 4 százalék körül van, ebben az évben pedig 3,8-4 százalék között lehet a bővülési ütem. Az uniós tagság mintegy másfél százalékos növekedést generál, és 2006-tól évente 3-4 milliárd eurónyi uniós forrást használhat fel Magyarország. Ugyanakkor ismét alacsonyabb kamatot és gyengébb forintot sürgetett, és a kamat- és árfolyam-politikában látta a gazdasági növekedés "kissé gyengélkedő motorjának" okát.
Magyarország bevezetheti 2010-ben az eurót, ehhez azonban a konvergenciaprogramban foglaltakkal konzisztens gazdaságpolitikára és szigorúbb fiskális politikára van szükség - ezt viszont Járai Zsigmond jegybankelnök mondta az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti ebédjén. Az MNB az egyensúlytalanságok miatt folytatja óvatos kamatpolitikáját - tette hozzá. Járai Zsigmond szerint a jelenleg is magas kamatlábak további mérséklése csak egészséges, szavahihető gazdaságpolitika esetén lehetséges. Ebben az esetben elképzelhető a csökkentés - legalább a lengyel vagy a szlovák kamatszintre. A jegybankelnök nem nagyon optimista, mert bár - szerinte - az utóbbi hetekben, hónapokban számos ígéret hangzott el a magyar gazdasági változásokról, de a piac nem a kommunikációt értékeli, hanem a tényeket.
